Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról

ket, szerzik meg megélhetésüket nem csak Magyarországon, hanem becsavarogják a kerek világot, bolyonganak a tengeren és szárazföldön, tűzön-vízen keresztül kényszerülnek futni a nyomorúság elől. Emiatt ezen népek a jószívűségre és minden jóakaratra méltók lévén, intünk és kérünk benneteket, hogy valahányszor a,3 egyiptomiak egyik csapata, főképpen pedig László vajda — ki népének nem semmi embere — az övéivel és hadakozó cigányainak vezetőivel, gyermekeivel és családtagjaival, sátraikkal, üllőikkel, kalapácsaikkal, fogóikkal és más holmijukkal a ti földeteken, tartományaitokon, tisztjeitek vagy hivatalotok vezetői előtt vagy közvetítők által nálatok jelentkezik, lássátok szívesen, engedjétek meg nekik, hogy a vár alatt a mezőn, a réten, a ti földeteken fölüsse a sátrát és megélhetésük becsületes megszerzésére a szokásos kovács mesterségét gyakorolja. Éfe úgy személyüket, mint holmijaikat az erőszakoskodástól, zaklatástól megoltalmazzátok és megvédjétek, amit tartoztok megtenni és másként ne cselekedjetek. Ezen írást elolvasván, felmutatójának visszaadjátok. Kelt az úr 1616. esztendejében, gr. Thurzó György. Závodszky György titkár." 125 Hazánk s a Külföld 1869. Szántay i. m 126 Ethnographia 1893. évf. 157. Illés János: A cigányok történetéhez. 127 Hazánk s a Külföld 1869. Szántay i. m. 128 de Vaux i. m. 125. 129 Fejér megye történeti évkönyve. 1971. 5. kötet. 17. Jenéi Károly: Székesfehérvár visszafoglalása. 169.; Somkuti Éva: Székesfehérvár harmadik kapuja. 130 Székesfehérvári Levéltár. Protocullum L. R. C. Albaregalensis a 30. octob. 1689. usque 3, septembris 1697. inclusive. Pagina 6. 131 Fejér megyei Levéltár (FmL). Nemesi közgyűlési jegyzőkönyvek (Kjk.) Tomus (T) I. Pagina (P) 126. Bizonyára nem ok nélkül írta bele a közgyűlések jegyzőkönyvébe 1695-ben az itt következő esküszöveget, melyet a hozzáfűzött magyarázat szerint Komáromban találtak azelőtt kétszáz évvel. A vád alá helyezett cigánnyal kellett elmondani, vigyázva, hogy az a szavakat tisztán, érthetően mondja ki, mert azok eltorzítása az eskü erejét elvenné: „Én esküszöm a teljes Szentháromság hatalmas egy bizony Istenre, ki Atya, Fiú és Szentlélek, ki teremtette a Mennyet, Földet, Tengert és minden benne lévő Csúszómászó állatokat, nogy ezen dologban, melyben engem kérdeznek én semmit sem tudok vagy hallottam. És ha tudok, láttam, vagy hallottam, a föld alá süllyedjek és megemészszen, mely föld Corent, Dátánt és Abirónt megemésztette. És ha tudok, láttam vagy hallottam valamit, az kórság, verség és a hirtelen guta üssön meg és hirtelen halállal haljak meg, mind testemben, mind lelkemben elvesszek, marhámban kárt vallják és soha Ábrahám kebelébe ne érkezzem. És ha láttam, hallottam vagy tudok valamit, Föld ne szenvedjen gyomrába, hanem kivessen, valamint Jónást Cethal kivetette volt gyomrából. És ha láttam, tudok vagy hallottam valamit azon dologban, az Mojzes törvénye, ki a Sinai hegyen kiadatott volt, engemet eltöröljön és minden írás, mely ezen Mojzes törvényébe beíratott, engemet megszentenciázzon. És ha láttam, tudok vagy hallottam valamit azon dologban, akkor legyen szerencsém, mikor a kő virágzik. És ha ezen esküvésem nem igaz Isten engem mingyán elveszétsen és se a nap, sem az hold se az csillagok nékem ne szolgáljanak, Isten engemet ne segéljen és a Boldogságos Szent Szűzmária, úgy az Evangélium." 132 FmL Actorum politicorum Fasciculus (Apf/N°2) 1725. „Miként az már korábban is tudomásukra adatott, valamely kóbor cigányoknak és más gonosz és veszedelmes embereknek a hordája a határokon, leginkább az osztrák főhercegség és .a stájer hercegség határán lakókat jelenleg is merészkedik nyomorgatni gyakori erőszakoskodásával, a házaknak éjszakai kirablásával, nem akadályoztatván az őfelsége örökös tartományiban ezelőtt sok évvel az ilyen lator kóbor cigányok és a rajtakapott rablókra kimondott főbenjáró ítéletek és egyidejűleg, tudniillik egy és azon időtől fogva mostanáig szorgalmasan és váratlanul eszközölt vizsgálatok és üldözések által. Mégis mind a mai napig meghiúsultak a legfőképpen ezen ügyek kiirtására tett meggondolt és tervszerű intézkedések. Ugyanis ezen üldözött cigányok és a hozzájuk csatlakozott másfajta emberek az ilyen eljárások idején, mivel összeírva nem voltak, egész Magyarországon és csatolt részein, habár főbenjáró bűnnel terhelten is, elmenekültek és soha feltalálhatók nem voltak és az eddig meg nem történt összeírásuk miatt nem voltak fővesztéssel büntethetők. Az ily módon megmenekültek megismételték portyázásaikat és úgy ezen Magyarország, mint a más, szomszéd tartományok lakosságát