Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról

cigányokról volt szó, hanem az oláh cigányoknak Magyarországra szabadult csapatairól. Azokról, akiket Mária Terézia mint „rosszabb fajtájúk"-at 1761-ben kitiltott az országból. Róluk tudjuk, hogy mind a két román fejedelemségben, mind Erdélyben aranymosással is foglalkoztak. Talán ezek rajai keresték a szerencséjüket a Duna csallóközi szakaszán, ahol a Kárpátokból jövő folyók aranyportartalmukat lerakták. Ezzel voltaképpen véget ért a falusi szegénység körébe bepréselt cigányok története. Sorsuk közös lett a befogadókéval, talán még azoknál is mostohább. Ezen 1848 sem javított. Megszűntek úrbéri kötelezettségeik. De a jobbágyaitól megfosztott nemes úr célirányos takarékoskodását azzal kezdte, hogy megszüntette a házi zenekar konvencióját. A szabadságuk így a gazdátlanná vált eb szabadsága lett. Ebből a kilátástalan helyzetből a szabadságharc leverését követő nemzeti gyász és annak vadhajtásaként feltámadt sírvavigadás szabadította ki őket. A keresletre megalakultak és kiteljesedtek a cigányzenekarok. A népesebb községek nagy vendéglőj ében megjelent a dobogó, rajta letakart cimbalom és a sarokba támasztott nagybőgő, jelezve, hogy ott esténként állandó szerződött banda muzsikál. Sátoros ünnepeken a falvak utcáit iskolás korú rongyos cigánygyermekek járták, ütött kopott hegedűiket cincogtatva. Álmukban már a megyebálon muzsikáltak. A tehetségesebbjei el is jutottak a megye első bandájába, sőt feljebb a pesti ezüst tükrös kávéházakba, de még Párizsba és Londonba is. Zenész dinasztiák keletkeztek, akik egymás között házasodtak, gyermekeiket leérettségiztették és zeneakadémiára küldték. így lett a szórakoztató zene nálunk a cigányok monopóliuma és maradt mindaddig, míg az első világháború utáni ízlésváltozás a rádió, a gép- és konzerv-zene együttesen ki nem ütötték a vonót cigányaink kezéből. A zenéhez nem értők megélhetésüket már eddig is az iparban és kereskedelemben keresték és találták meg. Borbélyok, szabók lettek. Gyógynövényeket gyűjtöttek. Az első háború után teljesen átvették azoknak a zsidóknak a szerepét, akik egy rossz lóval vontatott kocsin rótták a falvakat, pusztákat és ott ócskavasat, rongyot cseréltek olcsó gyári porcelánért. Ahogy vékonyodott a zene adta kenyér, oly fokban húzódtak az ipar felé.

182 Ebben a felszabadulás után megindult nagymérvű vidéki ipartelepítés is a kezükre játszott. A falusi cigánytelepről történő elköltözés és a zenekarból való kiválás véglegesen megindította a magyar cigányokat a beolvadás útján. Fejér megyei kísérlet az oláh cigányok letelepítésére Mint már az előző fejezetekben említettem, az Európába szakadt cigányok a Prut folyó alsó folyása és a Peloponnészoszi-félsziget közötti területen oszoltak szét. Ezt a területet a XV. századtól fogva elöntötte a török hódítás. A szultánok birodalmában kedvező körülmények voltak megélhetésükre. Az 1804. évi szerb felkeléssel e területen a felszabadító háborúk sorozata kezdődött meg. Hatásukra megtört a török uralom, romjai alól többé-kevésbé független nemzeti államok emelkedtek ki. Ezek népe nem nézte jó szemmel a köztük rekedt cigányokat, mivel azok eddigi uraikat mindenben kiszolgálták. Sorsuk megváltozását híven tükrözi az itt következő esemény, amit egy öreg cigányasszony mesélt el a húszas évek tájé-