Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné
Jegyzetek 1 Károly szerint hajdan csak Almás volt a neve. Később, Rácalmástól való megkülönböztetés miatt nevezték el Magyaralmásnak (IV: 367.). 2 Nagy Lajos eddig feltáratlan adatokból 1193-ig vezeti vissza a község eredetét (FMTÉ 6, 271.). A XIV. században a fehérvári káptalan birtoka volt. A török alatt elpusztult. Az 1696. évi összeírás szerint Gesztes vár tartozéka volt, s mint ilyen, a gróf Esterházy-családé. 54. Martonvásár 1. Martonvásár mezővárosa 1 fekszik Fehér megyének bitskei járásában, budai— grátzi országút mentében, Budáról 4 2 / 8 és Székesfehérvártól 4 6 /s mértföldre 2 a járás székhelye Martonvásár. 2. Martonvásár csak egyedül ezen egy név alatt ismeretes országszerte. 3. Martonvásár puszta 1702. évben gróf Pettheő Jánosé volt, de az magtalanul halt el, ismét 3 az álladalomra 4 szállott vissza. 1731. évben pedig Hatodik Károly 5 ideje alatt pribotzi és benitzki Benitzky Sándor, ki a hadseregnél 28 évig szolgálván, a hosszas és hű szolgálata, úgy nemkülönben a morva, frantzia és törökök ellen vívott hadjáratokban különös kitüntetései miatt donatio útján nyerte meg. 1760. évben ezen birtokot Benitzky Sándortól korompai gróf Brunswik Antal vette meg, később azonban Benitzky Sándor magtalanul elhalván, a birtok pedig csak egyedül a Benitzky családra volt átruházva, a királyi fiscus'' által igény támasztatott. Kénytelen volt gróf Brunszwik Antal Mozsony megyében lévő s nejét Adelffy Anna Máriát illető königsbergi birtokát cserébe átadni, melyre is gróf Brunszwik Antal húszezer forint készpénzt fizetett. így ezen csere-szerződés 1770. évi május 24-én meg is köttetett. 1771-ben, Maria Therezia ideje alatt Martonvásár mezővárossá emeltetett. 4. A község már 1763. évben alakult és többnyire Pozsony, Hont, Nyitra és Fehér megyei lakosokból népesíttetett. 5. A név eredetéről semmi nyomtatott emlék nem találtatik. 6. A község határában 7 csak egyedül egy rétnek van különös elnevezése, — nevezetesen a Szent László határnál, — mely ezelőtt csak húsz évvel is posványos, nádas hely lévén, ezt Dobozi szigetnek nevezik. Martonvásár mezővárosa keletről határos Érd mezővárosával, nyugatról Baratska, Szent Ivány pusztákkal és Kajászó Szent Péter faluval, délről Rátz Szent Lászlóval, északról pedig Tordacs és Tárnok falvakkal. A község határterülete 5386, katasztrális hold és 1137 •'-öl. Nevezetesen 3757 hold 123 •-öl szántóföld, 296 hold 131 D-öl kert és kaszáló rét, 103 hold 145 d-öl szőlő, 829 hold 859 •-öl legelő, 141 hold 1123 Q-öl akátzfaerdő és 259 hold 356 Q-öl terméketlen, ezen terméketlenbe beszámíttatik a község területe is. Kelt Martonvásárott, 1864. május 18-án Kreutziger Lőrinc jegyző Jegyzetek 1 A Martonvásárra vonatkozó legrégibb ismert adatok 1270-ig nyúlnak vissza. 1486ban Oppidum vagyis mezőváros volt. Majd Mária Terézia 1771-ben ismét mezővárosi rangra emelte. 2 Mértföld = mérföld = antik időből származó távolságegység (hosszmérték), a latin millarius (mille) „ezerből álló, ezret kitevő" jelentésű szóból, mert egy mérföld 1000 kettős lépés távolságát jelenti — 1477,5 m. 3 A Poháros-család magvaszakadtával a király 1410-ben a Csepel-szigeti királyi uradalomhoz csatolta. A török hódoltság utáni időben a Beniczky-család birtokában találjuk. Az 1702. év Pettheő Jánossal kapcsolatban téves. 4 Álladalom = nyelvújítási szó. A kevésbé elterjedt álladalom jelentését vette át állam szavunk. 5 VI. Károly = III. Károly magyar király. 6 Magvaszakadás esetén a nemesi birtok visszaszállt a királyi kincstárra, a fiscus regiusra. Az állam földbirtokait és jövedelmeit a feudális korban fiscalis (kincstári) birtokoknak, jövedelmeknek volt szokás nevezni.
