Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

I. Igar helység 2. Igar helységnek csupán ez egyetlen neve van

2 emlékezetben. 3. E néven kívül semmi említés nem ismeretes. 4. Igar helység nevére az itteni lakosság 1750. évtől fogva emlékezik,

3 akkor lévén ezen még akkor puszta hely népesítve/' 5. Igar helység első népesítése a szomszéd Tolna megye Tótkeszi és Berény községéből, úgy Pozsony megye Bodok és Csallóköz több helységeiből, a vallási üldözés elől menekült helvét hitvallású lakosságból történt. 6. A helység neve eredetéről köztudomás és hagyomány útján mi sem jött át az utókorra, írott emlékek azonban hír szerint találtatnának az 1750. évbeni helység birtokos ura, Meszlényi család levéltárában Velence községben, de itt Igaron semmi sincsen. 7. A helységben előforduló topográfiai nevek: a) Belteleki: a helység lakossága, házai és kertjei; b) Káposztás: az úrbériség idejében káposztát termelő szántóföldek. c) Szérűskert: hajdan szérűskertek voltak ott, nem szántóföld s kaszáló. d) Alájáró: dombos helyen lévő szántóföldek a helységtől keletre, ahonnan a helységbe menéskor aláfelé kell járni. e) Kendervölgy: hajdan kendertermelő hely, ma gabonát termő szántóföld. f) Nagyvölgy: hosszasan északról délfelé elterülő völgy van a dűlő nyugati szélén. g) Fejérvári dűlő: a dűlő nyugati szélénél vonul el a Szekszárdról Simontornyán keresztül Székesfejérvárra vezető közlekedési út. h) Egresi úti dűlő: a dűlő északi szélén halad az Igarról és Szilasbalhásról Egresre vezető út. i) Daru dűlő: a régibb időkben sok daru szokott itt delelni k) Pascurrv': hajdan közlegelő, most nagyobb részén szántóföld. 1) Belátó: a volt közlegelőnek dombos része, ahonnan Igar helységben úgy az északra eső Szilasbalhás, a dél felé eső Pálfa helységbe, Simontornya mezővárosba, Némedi helységbe és a délnyugatra eső Pincehely mezővárosba is beláthatni. m) Faluhely: hajdan rác vagy római telep, az épületek, úgy a templom és körében a temető

6 helyei ma is észlelhetők, jelenben kaszáló, a mostani helységtől észak felé párezer ölnyire. n) Parlag: régebben felszántott, de ismét kaszálónak s legelőnek parlagon hagyott rét, — ma ismét szántóföld. o) Nádas: nádat termő bozótos hely. p) Sós: a nádas déli szélén fekvő tó, melynek szélén a régibb időkben sok salétrom só verődött, melynek néha ma is látszik kevés nyoma. q) Gyönködi határ: a helység északi szélén lévő Gyönköd-puszta déli felén lévő szántóföldek s legelők: e Gyönköd Veszprém megye Szilasbalhás helységéhez tartozik. r) Kertalja: a helység nyugati sorházainak kertjei végében lévő szántóföldek, s) Kenderföld: kendert termelő szántóföldek. II. Vám puszta 1. Vám puszta Igar helységgel együtt Fejér megye sármelléki alsójárásában van. Igar helységtől nyugat felé fekszik, ennek székhelye is Székesfejérvár. 2. Vám pusztának egyedül Vám neve él, — néha azonban megkülönböztetésül Nagy Vám pusztának is nevezik, hogy a belőle nyugat felől kihasított s Farádi Vörös családnak ajándékozott birtokrésztől megkülönböztethessék, mely Kis Vámnak is neveztetik. 3. Vám-pusztának hajdan is Vám

7 volt a neve. 4. Vám-puszta az 1700. évtől fogva ott letelepedett

8 egy családnak ma is Igar helységben élő utódainak szüleitől nyert szó hagyománya szerint emberemlékezet óta Vámnak neveztetett. 5. E pusztát gróf Zichy Edmund váltó-gazdaságilag

9 kezeltetvén, csupán a földmíveléshez szükséges cselédség lakja, egy gazdatiszt vezérlete alatt. 6. Vám puszta eredetéről mi sem maradt az utókorra szóhagyományképp, — írásilag azonban valami találtatható az uradalom levéltárában. — 7. Vám puszta határában levő topográfiai nevek: a) Fűzvölgy: régi időkben fűzbokrokkal telt legelő és kaszáló rét, ma egy része legelő, a dombos része szőlőt termő hegy. b) Nagy völgy: a Fűzvölgy északi végéről fel Szilasbalhás és részint nyugat felé hosszan nyúló völgy.