Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

7. Határa hegyes-völgyes, földjének felülete fekete agyagos homok

fi vagy helyrőlhelyre televény, alatta agyag, kovahomok, meszes homok, murva, mészkő. Határterülete 20647 1082 1200Q hold

7

, ebből az uraság (előbb gróf Batthyány Gusztáv, jelenleg a Belga-bank) részére esik 12075 1141/1200 Q hold, így a község része 8571 1141 1200 Q hold. Az összes határterület a következő dűlőkre oszlik, u. m. Cifra malom, Póctető. Pacalja, Homokos, Tófenék, Máléhegy,* Fácánkert, Oberházi rét. Galagonyás? Felső Szőlőhegy, Szt. Lászlói malom, Vadaskert, Dobogó, Kis Korlát, Űsztatói legelő, Kiskút, Sósdűlő, Mészkemencei dűlő, Kézikút dűlő, Somlyói dűlő, Keskenyhatár, Bitang-völgy, Gáborrét, Sósrét, Vizrét (?) Kígyós, Hajdúvágás, Csordakút, Nagy- és Kis német egyház

w

, Tornyó, Üjirtás, Hosszúhegyi dűlő, Burdami dűlő, Lupái sózó vályú, Somogyi kút, Nyíres, Általrét, Pázsarét, Papcser, Kázmérvölgy, Forrísrét. Kutágasi rét, Szabó György irtás, Halastói rét, Kistöltésí rét, Puszta templom,

U) Ürge tábla, Kormostuskó, Gulyásrét, Forrásrét, Sátorhegyi irtás, Hangita, Madarász berek, Katona csapás, Hársas, Lóingató, Papmajor, Csicsak, Táborállás, Vargavölgy, Kontra dűlő, Szigeti, Keleti sajgó, Gardosi dűlő és Batár legelő. Van ezen kívül egy kastélya

12 angolkerttel, kath. egyház, református egyház és fiók zsinagógája. Legközelebbi vasútállomás Martonvásár. Bicske, 1865. február 14-én Gyűjtötte: Fehér István Jegyzetek 1 Fekszik a nemzetközi ún. mészáros útnak azon a pontján, melynél a Bécs— aquincumi, Sabaria—fehérvári főútvonalak — később más útvonalak is — keresztezik egymást. 2 Neve 1306—1440-ig Bykche és csak 1440 után ezzel párhuzamosan Bychke és változatai, így találjuk a székesfehérvári kereszteskonvent levéltárában is Bykche alakban 1365-ben (Érszegi, FMTÉ 5: 29 191.). :1 A vadrózsafa neve a Dunántúl egy részén bicske (Csapody—Priszter: Magyar növénynevek szótára, 30.). '' Földesurai a XIV. században a Bicskeiek. Ők szereztek a községnek vámjogot is (ld. Eperjessy: 14.). Később a Zerdahelyiek, a török után a Batthyányak birtokolják. 5 Lakói magyarok, szlovákok, németek (1750—60 között települtek az utóbbiak). 6 Fekete agyagos homok = csernozjom. 7 Határainak területe = húszezer 647 hold 1082 •-öl, holdját 1200 •-öllel számítva. A többi adat feloldása is így. 8 Bicskétől délnyugatra, a Máléhegyen és tőle keletre rómaikori épületnyomok kerültek elő (AR II: 153.). ;) Galagonyás = neolitikus lelőhely gödörházzal, temetkezésekkel (AR XIII: 309.). 10 Németegyháza 1453-ban Vitány vára tartozékai között szerepel (Bártfai Szabó László: Pest megye okleveles emlékei. Bp., 1938, 201.). 1652-ben a bicskei jobbágyok Németh Egyház nevő puszta-ról írnak (OL Batthyány lt. Miss.-bicskei jobbágyok levelei Batthyány Ádámhoz 1652. július 29.) Templomának emlékét őrzi a Kisnémet egyháztól délnyugatra lévő Puszta templom dűlő, — a templom romjait 1703-ban említi az összeírás (OL. Batthyány lt. Seniorátus 2—17—22. B.). Ez a rom azonos lehet a Károly Jánoo által az ún. templom földjén említett templomrommal, mely terméskőből és római párkányos cserépből épült (V: 47.). Genthon kiegészíti a puszta külön templom leírását kerek szentéllyel (1951: 193.). !1 Berek = folyók mentén elterülő mély fekvésű, vizenyős, mocsaras talajú, fák és cserjékből álló sűrű erdő. A berekben csak olyan fák díszlenek, melyek a nedves talajt és a nem ritkán előforduló vízáradásokat megtűrik. 12 Batthyány Kázmér építtette az 52 szobás, kétemeletes kastélyt. Kitűnő gazdálkodást folytatott, nála az „újabb célszerű gazdasági találmányok és eszközök éppen nem ismeretlenek" mondja Fényes Elek: 1851. A kastélyt 20 holdas park övezi. 13 A helység bírájának kísérőlevele: Bicske m. város elöljáróságától Tekintetes Szolgabíró Űr! F. évi február 1-én sz. a. kelt becses rendelet alapján van szerencsém a helynevek kérdőpontjaira gyűjtött statisztikai és topographiai adatokat oly alázatos kijelentés mellett ezennel illő tiszelettel felterjeszteni, miként ezen adatok bővebb megszerzése és terjedelmesebb körülírásához a községi jegyzőnek sem ideje, sem pedig alkalma nem lévén, hasonló esetben legcélszerűbb volna a lelkész és uradalmi tiszt urakhoz fordulni, annyival is inkább, mert a levéltárak, melyek voltaképp