Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Farkas Gábor: A vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár RT. székesfehérvári üzeme az alapítástól az államosításig 1939 – 1948.

Farkas Gábor: A VADÁSZTÖLTÉNY-, GYUTACS- ÉS FÉMÁRUGYÁR RT SZÉKESFEHÉRVÁRI ÜZEME AZ ALAPÍTÁSTÓL AZ ÁLLAMOSÍTÁSIG 1939—1948 Székesfehérvárott 1939 őszén lázas ütemű építkezés folyt a város északnyugati részén, a volt agyagbánya területén és környékén. Az építkezés célja egy hadiipari üzem létesítése volt, melyet a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek érdekeltségébe tartozó Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár rt. igazgatósága finanszírozott. A rt.-nak ekkor már Nagytétényben, Mosonmagyaróváron és Csepelen vannak gyártelepei, amelyek ugyancsak hadiüzemek. A hadianyaggyártás fokozására a hadiügyi kormányzat a harmincas évek végén újabb erőfeszítéseket tett. Ennek az elgondolásnak a keretében született meg a székesfehérvári gyártelepítés is. 1939-ben az rt. másfél milliós beruházással bővítette a hadianyaggyártási kapacitást, s ebbe már beletartoztak a székesfehérvári részleg létesítésének kezdetei is. 1939-ben Csepelen a székesfehérvári részleg mintegy 100 fővel termelni kezdett, akik a következő évben már a székesfehérvári gyárüzem szakmunkásgárdájának gerincét alkották. A hadügyi kormányzat Székesfehérvár városát már a harmincas években kiszemelte hadiipari bázis létesítésére. Erre a város valóban alkalmas volt, s mindazon adottságokkal rendelkezett, amelyek az ipartelepítést és a működést elősegítették. A nagylétszámú paraszti lakosság itt és a közeli falvakban a munkaerőt biztosította. A közeli bányák szénnel, az erőművek az elektromos energiával, a fővárosban és környékén telepített üzemek pedig nyersanyaggal, félkészáruval látták el a gyárat. A kedvező vasúti és közúti közlekedés pedig lehetővé tette, hogy a termékek elszállítását gyorsan meg tudják oldani. Az ipar telepítésére a város vezetősége felhasználta kormányösszeköttetéseit is. Hóman Bálint, a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Székesfehérvár 1932 óta országgyűlési képviselője, a város- és iparfejlesztés területén is segített. Érzi az ipar hiányát a város polgármestere, Csitáry G. Emil is. A nagyipar hiánya fékezőleg hatott a város fejlődésére, s a nagy tömegben élő, és egyre szegényedő parasztság a harmincas években már nehéz társadalmi és politikai problémákat hozott felszínre Székesfehérvárott. Ezért ragadta meg az alkalmat a polgármester, aki a Vadásztölténygyár rt. székesfehérvári gyárának felépítését nemcsak támogatta, hanem minden lehetőt elkövetett — Veszprémet megelőzve —, hogy azt itt építsék fel. Az sem zavarta a vezetőket, hogy ez a beruházás hadiipari 2* 19