Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, V.

Vállalatoknál a munkafeltételek javításával, pártszervezeteknél a dolgozókkal történő fokozottabb foglalkozással törekedtek a feladatok megoldását segíteni. A mélyépítésben

1

' a szakképzett dolgozók számának emelésével (180 átképzős, 822 technikai minimum vizsgát tevő képzésével), az újítómozgalom felkarolásával (a 3. negyedévben 76 elfogadott újítás 890 ezer Ft-os megtakarítást jelentett), a szociális gondoskodás kiterjesztésével (az év 2. felében 1600 új öltözőszekrény beállításával, 1900 munkaruha, 2400 pár kesztyű, 800 db vattaruha, 1272 esőköpeny, hasonló számú gumicsizma stb. kiosztásával, védőétel és -ital biztosításával) segítették az eredményesebb munkát. A Lakásépítő Pártbizottság működési területén

18 a tömegnevelés munkájában (szemléltető agitáció, élő ütemterv, szállásagitáció), a falusi dolgozók ipari, sőt szakmunkássá képzésében (a Segédipari Vállalatnál); a sztahanovista mozgalom szélesítésében (különösen a Városépítő Vállalatnál, ahol már nem egyes munkahelyek, hanem építésvezetőségek versengtek a sztahanovista cím elnyeréséért) értek el jelentős eredményeket. A kibontakozó verseny eredményességét az anyaghiányból adódó lazaságok, a felajánlások és a teljesítmények nyilvántartásában és értékelésében jelentkező mulasztások veszélyeztették. A tervek, illetve a felajánlások nyilvántartása és értékelése érdekében a Városi Pártbizottság az Építők Szakszervezetével közösen konkrét intézkedést tett (pl. a felajánlások könyvének vezetésével kapcsolatban). Egy későbbi keletű forrás

1

" arra utal, hogy a nyilvántartások vezetése, illetve az ezekre alapozódó versenyek (illetve versenyzők) nyilvántartásában hiányosságok, pontatlanságok adódtak. Volt olyan munkahely (pl. az erőmű), ahol a nyilvántartás vezetése hónapokig szünetelt. Másutt — hasonló okok következtében —lényeges eltérés mutatkozott a jelentett és a ténylegesen versenyben állók számában, illetve arányában. (A Gyárépítő és a Mélyépítő Vállalatnál a versenyben állók száma a közöltnek a felét sem érte el.) Ebből adódóan — legalábbis egyes, de lényeges munkahelyeken — a felajánlások, illetve a munkaversenyek realitása forgott veszélyben, a határidők tartása vált illuzórikussá. Az év végi (városi) pártválasztmányi ülés ez időszakot értékelve megállapította,

20 hogy a szeptemberi nagy cementhiány dezorganizáló hatással volt az építkezés munkarendjére. Az ellátás bizonytalansága olyan következménnyel járt, hogy a fegyelem meglazult. A munkásokat eredeti helyükön visszatartották, nem tudva mikor érkezik meg az anyag. Ebből eredően béralap túllépések mutatkoztak. A megnövekedett állásidők nemcsak a fegyelmet lazították, hanem hozzájárultak az elvándorlók számának növekedéséhez is. Más forrás

21 arra utal, hogy az említett körülmények kedvezőtlenül befolyásolták októberben a munkaversenyek szervezését. A munkautalványok helytelen, hiányos kiadásához ekkor anyag- és szerszámhiány párosul és növekszik a gépállások aránya.

22 A gépekre vonatkozó igényeket ugyanis — a havi ütemezésre alapozódó tervszerűség helyett —• esetenként elégítették ki, ami a gépet igénybe vevő munkahelyet e munkaeszköz visszatartására ösztönözte. Ez az anyaghiányból adódó problémákat csak élezte.

23 (A gépek egy műszakra vetített kihasználtsága az előző év végéhez viszonyítva emelkedett ugyan — 54,9%-ról 60,4%-ra —, de 1953-ra is csak 65%-os kihasználást tűztek ki célul a két nagy építőipari vállalatot irányító 26-os trösztnél.) A nehézségekhez hozzájárult a helyi