Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Jenei Károly: Források Dunapentele történetéhez 1546 – 1864

1864. július 26. Dunapentele leírása Pesty Frigyes: Magyarország helység­névtára c. kéziratos munkájában. Duna Pentele rnezQ22ázos helyleírása: 1. Fekszik a Duna jobb partján, Székes Fehérmegyében, buda-pesti kerületben, csákvári járásban, Adonytól 2, Duna Földvártól 2 , /<>, Székes­fehérvártól 5'.'*, Buda-Pesttől 7 3 A mérföldnyire. 2. Jelenleg Duna Pentele név alatt ismeretes hazaszerte. 3. Hajdan Pantaleonnak hivatott, később Rác-Pentelének s most Duna Pentelének. 4. Az Egyetemes Magyar Encyclopédia 1860-ban kiadott második kö­tete ,,Aka-Amerika" 876 1. Almás leírásában Pentelét 1330-ról említi. Ugyanis az akkori odavaló nemes Almásy Pál és János közbirtokos test­vérek Duna Pentelén is birtak jószágot, miután az egész Duna Pentele monostora fölött kegyúri jogot az almási nemesek gyakorolták egy 1330. évi okmány szerint. 5. Midőn a szerbek hazánkba több izben bevándorlának, nem tudni bizonnyal sem okmány, sem hagyományból, melyik századra esik a görög nem egyesültek e tájon lett letelepedése. Egy a helybeli görög nem egye­sültek imaházában megtakarított könyvben feltalálható azok első egyhá­zuk keletkezete, mely még a lő.dik századra esik. Rudnyánszky József tétényi közbirtokos, ki dunapentelei is volt 1774-ben katholikus és görög nem egyesülteknek, mint leendő községbelieknek szerződésileg átadá; mint ez egy a helybeli városi leltárban föllelhető hiteles másolatból kivi­láglik. Ez időtől e két vallásfelekezet békében és bátoritatlanul birja. Je­lenleg 11 közbirtokos családdal, minthogy br. Rudnyánszky József el­hunytával e birtok is eldaraboltatott, 3330 lakossal, kik közül háromezer katholikus, a többi görög nem egyesült, helvét vallású és zsidó, 954 csa­lád, 571 házzal. 6. Pantaleon nevét a most romban heverő, Csepel szigeti Ráckeve mezővárosban látható sz. Pantaleonról címzett kolostortól nyeré, mi ké­sőbbi időben magyarosittatott Pentelére. Minthogy e vidéket rácok lak­ták, a községek e szót helységök neve előtt mai napig megtartják. Innét Rác Keresztúr, Rác Almás, Rác s később Duna Pentele. 7. Határa dombos, földjének fölüle te meszes homokkal kevert agya­gos televény, alatta kavicsokon nyugvó agyag, helyről helyre mészkő képezi az agyag alzatát. Határterülete 12016 hold 847 négyszögöl (1 hold = 1200 négyszögöllel) tagositott birtok, szántó, rét, szőlő, legelő s benne 169 hold terméketlen föld, melynek 7000 holdja 11 közbirtokos család közt van felosztva. A legnagyobb közbirtokos 1400 holdat, a legkisebb 130 hol­dat bir. Egyéb birtokosok: egész telkes 16, háromnegyed telkes 6, féltel­kes 80, negyedtelkes 96. Házas zsöllér legelő illetékkel 201, legelő illeték nélkül 120. Csupán szőlővel bir 150. Összesen 669 és 11 közbirtokos, tehát 680 birtokos és 274 birtoktalan család. A földmüvelökön kivül 5 asztalos, 3 ács, 1 bábos, 1 bognár, 8 csizmadia, 2 esztergályos, 1 gépész, 26 keres­kedő, 4 kőműves, 6 kovács, 3 kádár, 8 korcsmáros, 1 kalapos, 1 kötélgyár­tó, 1 kéményseprő, 1 lakatos, 64 molnár, 2 mészáros, 7 szabó, 2 sütő, 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom