Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Kállay István: Az adózás története Székesfehérvárott a XVIII. században.

minit az ellen, hogy a tanács városi háza után hadiadót szedett. Nádasdy 1782-ben a városi orvos szőlőjét vette meg, 1785-ben pedig megvette Horváth István Budai-külváros 9. sz. alatti házát. 1786— 1787-ben a ház az alábbi terheket viselte:

35 mint polgár 1 ft — d 664 öl háztelek (IV. oszt.) 6 64 6 hold szántó 1 32 4 kaszás rét 1 __ 2 kaszás (I. oszt.) 15 370 öl kert (I. oszt.) 92 34 kapás szőlő 1 70 összesein 12 fit 73 d királyi adó 30 A gyógyszertár adóját 1701-ben elengedte a város Sélyi János patikusnak. 1737-ben Mehler János gyógyszerész azzal kapott kedvezményt, hogy a gyógyszereket ne adja drágán. Két évvel később a járványos időkre való tekintettel kapott adókedvezményt Mehler. A gyógyszertár jezsuita kézbe való kerülése — 1745 — után a város adót szedett. 1766^ban az első osztályba sorolták. A jezsuiták feloszlatása után Kiss György és Fakanovics János tanácsosokból és a városi orvosból álló bizottság felügyelt a patikára. Ez évben a gyógyszertár 20 ft adót fizetett.

36 A tűz- és egyéb kárt szenvedett városlakók adókedvezményt kaptak. Így 1702-toen a rácvárosi, 1735^ben a palotavárosi, 1773-ban közelebbi helymeghatározás nélküli tűzkárt szenvedett lakók kaptak kedvezményt. 1774. augusztus 18-án éjjel Jankovics Mihály háza égett le, összesen 600 ft kár keletkezett. A tűzkáron kívül egyetlen adatunk van más típusú kárról: Czider Ferenc 1721^ben elhullott ökre után 1 ft kedvezményt kapott.

37 Rendkívüli kedvezményt kaptak 1695-ben a Csallóközből áttelepült polgárok, mivel előző lakhelyükön már adóztak. 1767-ben Vörös Antal kerti háza mindaddig adómentes volt, míg lakót nem tartott. Ugyanez évben Lehner Mátyás öreg kora miatt kapott adókedvezményt; 1768-ban a méhtartásra háromévi adómentességet adott a város.

38 I. Állami adók A város által fizetendő adó kivetése az ún. nádori concursusokon történt. Ez a megyéik és városok küldötteinek a nádor által való összehívását jelentette. A concursuson — melyet egyes források congressusnaik is neveznek — közölték a városokkal és megyékkel az adó összegét. Abban az évben, mikor concursust nem tartottak, nádori leirat álllapította meg a fizetendő adó összegét. 1723-ban a városi tanács ülésén hirdették ki a nádor leiratát, 1729-ben Fuchs József hadbiztos közölte a tanáccsal az adó összegét. 1730—173lHben külön Fejér megyei congressust is. tartottak, melyen jelen voltaik az összes megyei