Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Közlemények - Szilárdfy Zoltán: Egy ercsi délszláv képes ponyvairat ismertetése

.1 egy z etek : 1 Ercsiben már a XVII. sz. első felében is éltek délszálvok, amint ezt Dallos János győri alispán és Torkos Péter az Ercsiben letelepedő rácokhoz intézett 1629. december 29-én kelt levele tanúsítja. — Károly János: Fejér megye története IV, Székesfehérvár, 1901, 495. Pestmegye műemlékei. Budapest, 1958. II. 57. 2 Pavich, Emericus: Ramus viridantis olivae, in arcam militantis Ecclesiae relatus seu paraphrastica et topographica descriptio Provinciáé nuper Bosnae Argentínáé Iam vero S. Joannis Capistrano nuncupatae. Budae. 1766, p. 203: 35—36. 3 1746-os adat szerint a község lakosai 2—3 ház kivételével mind katolikus illyrek. Székesfehérvári Püspöki Levéltár Rsz. 1693. Schematismus venerabilis cleri almae Dioecesis Albaregalensis 1950. p. 42. 4 A ponyvairat korát Galavics Géza határozta meg. A vallásos ponyvairatok jelentőségére elsőnek Bálint Sándor mutat rá: Sacra Hungária. Kassa, 1943, 208. 5 Baksa Antal ercsi plébános szíves közlése. A szobrot az ercsi plébánián őrzik. 6 Károly J. i. m. 464—465. Oklevéltár XX. A pecsétes zárt levél 1642. január 10-én Alsó-Szent Péteren kelt, az ercsi jobbágyok küldték „Az nemzetes főembereknek, Győrött lakozó Szapáry Andrásnak és Torkos Péternek minekünk mindenkoron jámbor földes urainknak kezekben". 7 Károly J. i. m. 94—95. Ez az adat is mutatja a bosnyák ferencesek missziójának nagy kiterjedését: Budától egészen Bácskáig. 1 Canonica Visitatio 1747. p. 256. Ercsi, Veszprémi Püspöki Levéltár. 9 Can. Vis. 1778. Ercsi, Székesfehérvári Püspöki Levéltár. 10 Can. Vis. 1747. Uo. 11 Can. Vis. 1818. szept, 1. Ercsi. Székesfehérvári Püspöki Levéltár. 12 Can. Vis. 1778. és 1818. Uo. 13 Gratiae acceptae ad imaginem B. Mariae Virg. Ercsiensem. A. 1756—1762. Székesfehérvári Püspöki Levéltár. Rsz. 4522. 14 A bizánci ikonokon ábrázolt kis Jézus alakoknál szokatlanul elevenebbek ezek XVIII. századi másolatai. A másolók hozzáadtak az eredetihez barokk dinamizmusukból. Lásd a római Havi Boldogasszony másolatát a salzburgi Szent Péter templomban. Ugyanezt láthatjuk a Szeged-alsóvárosi templom Fekete Mária képének Jézuskáján, amely a czenstochovai kegykép barokk utánköltése. 35 Somogyi Árpád: Régi szerb egyházművészet. Budapest, 1965. Vezető a Szentendrei Szerb Egyházművészeti Gyűjteményhez. 10 Helyi kiszállás 1967. VI. 19-én. Ma a kép a plébániatemplom Szent József mellékoltárára van helyezve. Szemben vele a másik oldalon ugyanolyan copf aranykeretben Szent Anna XVIII. századi képe látható. A két kép egykorú elhelyezése egy népmondával kapcsolható össze, amely a kegyhely és a szemben lévő tököli Szent Anna kápolna közös vonatkozásaira utal. 17 A kegykép-másolat jelenleg a főoltár mögötti falon függ. 18 Pauer, Joannes; História Dioecesis Alba-Regalensis. Alba Regiae, 1877, p. 468; Károly: i. m. 97. 19 Székesfehérvári Püspöki Levéltár Rsz. 4522. 20 Károly J. i. m. 45^—454. Oklevéltár XIII. Kelt Győr. 1590. dec. 25. Ercsi zálogba adása Torkos Jánosnak és Dallos Pálnak: „piscaturis aquarumque decursibus molendinis". 31 Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI—XVII. századból. Budapest, 1961, 117—118. A magyar malom. 22 Can vis. 1778. uo. Sulyok Ignác szíves közlése; v. ö. Pongrácz Pál: Régi malomépítészet. Bp, Í967, 96. A tatai „Nepomucénus'' malomról. V. ö. még Czigány Béla: Adatok a Győr-megyei hajósmolnárok életéhez. Arrabona 7 Győr, 1965, 418. 23 A szokást Szenté Imre ercsi lakos mondta el. V. ö. Bálint Sándor; Népünk