Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Közlemények - Szilárdfy Zoltán: Egy ercsi délszláv képes ponyvairat ismertetése

KÖZLEMÉNYEK Szilárdfy Zoltán EGY ERCSI DÉLSZLÁV KÉPES PONYVÁIKAT ISMERTETÉSE A török uralom után, a nemzetiségi vándormozgalmak és újratelepítési akciók során Magyarország néhány helységét római katolikus délszláv telepesek töltötték fel. A hivatalosan illyreknek, de a köznép nyelvén rácoknak hívott balkáni szlávok nagyobb része a XVII. század utolsó évtizedlében a törökök elől menekült hazánkba, akárcsak azok a pravoszláv szerb tömegek, akik Csernovics Arzén ipeki pátriárka vezetésével jöttek be.

1 A római katolikus rácokat Boszniából a Bosna-Argentina rendi tartományból való ferencesek vezették és telepítették le, főleg Budán, Szentendrén, Törökbálinton, Hamzsabégen (Érd), Csepelen, Tökölön és Ercsiben. Pavich Imre budai ferencrendi szerzetes 1766-ban megjelent érdekes leírása szerint Dubocsáci András úgy vezérelte 2700 hívét, mint egykor Mózes Egyiptomból Izrael népét. Ugyancsak Pavich művéből értesülünk arról, hogy Vellicai Mihállyal 2300-an jöttek; Szlocsanin Jánossal pedig a mojeváci plébánia 1500 főnyi katolikusa vándorolt be. Az új telepesek lelki gondozását továbbra is bosnyák ferences atyák látták el.

2 Fejér megyében Ercsi igen jelentős illyr település volt, amelynek etnikai jellegét a legutóbbi évtizedekig is e délszláv lakosság adta meg.

3 írásunkba'n egy Ercsiből való XVIII. századi dúcról készült képes ponyvairatot ismertetünk, kiemelve annak helytörténeti jelentőségét, rámutatva e népi irat ikonográfiái és egyéb művelődéstörténeti vonatkozásaira. A nyomtatvány a XIX. század első feléből származik.

4 A negyedív méretű, két rétre hajtott ponyvalap első oldalán felül az ercsi kegyképet látjuk levélfüzéres copfkeretben, a rézmetszet kép alsó negyedében pedig Ercsinek egy ismeretlen részletképét szemlélhetjük felirattal: Effigies B. V. Mariae, quae Ercsinii pie colitur. Magyarul: A Boldogságos Szűz Mária képe, melyet Ercsiben jámborul tisztelnek (1. kép). Az ercsi kegyképben a Buda-környéki és a Duna vonalán letelepült illyr lakosság mintegy nemzetiségi szimbólumát látta és