Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Balázs László: 100 éves harc az acsai uradalomért

:t A csuti monostor alapítólevelét, V. István adománybővítését, ,az oklevelek átírását, ld- Károly J., i. m. III., XIV. s következő okleveleknél, illetve újabban Mezei László: Csut monostor alapítás története és első oklevelei. (Tanúim. Budapest múltjából. XV. 1963. — 7. skk: — Oswald Arisztid: Hol feküdt a csuti monostor? Turul 50, 1936, 6—11. 4 Tóth-Szabó Pál: Magyarország a XV. sz. végén a pápai supplicatiók világánál. Századok XXXVIII, 1903, 157. 5 Kisbán Emil:: A magyar pálos rend története. I—II- Bp., 1938. A pálos rend pusztulásáról szólva megemlíti, hogy csak 10—12 kolostor maradt fenn, ezeknek a nagy részét is kapzsi főpapok és plébánosok foglalták el, s Alcsut, Felcsut, Kajászószentpéter és Acsa is világiak kezébe került (I. 168—9). e Mezei L., i. m. feltevését, hogy a csuti monostor és főesperesség összetartozott volna, meggyőzően cáfolja Mályusz Elemér: A Csuti főesperesség. Levéltári Közi. 44, 1969, 271—74. Kimutatta, hogy a kettő nem kombinálható úgy, hogy az 1264-ben alapított csuti premontrei monostor elődje egy I. István által Szt. Eustach tiszteletére fundált keresztelő egyház lett volna. 7 Kisbán E., i. m. L 217. 8 Károly János, i. m. V. 643—50, ill. III. 583. 9 AP Fasc. 42. N° 3. !0 Uo- N° 411 Károly J., i. m. IV. 458, 520'. — IV. 518—23, — IV. 515, 340. sk. — V. 615. — IV- 526. — III. 541. — III. 476—77. !2 FL. 1018. — pag. 441. 13 Velics Antal—Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek. Bp. 1890—96. I—II. — Az 1580. évi összeírás: II. 530^34. 14 Takáts Sándor: Telepítések Esztergom vidékére a XVI- sz. végén. Századok, 1903, 532. sk. — Gárdonyi Albert: Buda és Pest keresztyén lakossága a török hódoltság alatt. Tanúim. Budapest múltjából. V, Bp., 1930, 22—23. 16 Földváry László: Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez I—II. Bp., 1898- I. 114. 16 Velics—Kammerer, i. m.: 1627-re II. 710. — 1633—34-re II. 729—31. 17 Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543—1768). Székesfehérvár, 1980. 78, 01^82. A lektori vélemény nem tartja elegendő érvnek a felsorolt nevek megemlítését, mondván, hogy emellett a pálosoknak és más nagybirtokosoknak is lehettek ott részbirtokaik? — Ha a felsorolt nemeseket és nem-nemeseket csupán a két falu előzetes történeti adatainak tekintjük és a tárgyalt perben elégtelen, negatív érvnek fogadjuk is el talán, — akik mellett a pálosoknak is lehettek volna itt birtokaik, — de mindenképpen pozitív bizonyíték gyanánt kell elfogadnunk azt a tényt, hogy a csuti prépostság a Csepel-szigeten volt, ahol a monostor romjai Oswald Arisztid szerint még ma is láthatók, — a kindkőrösi részbirtok határai között pedig Ócsa mellett, Dabas, Peszér, Inárcs stb-, Pest megyei Talvák szerepelnek. 18 AP Fasc. 42. No. 6. 19 Uo. Fasc. 42. No. 7. 2

0 Uo. Fasc. 42. No- 8. 21 Uo. Fasc. 42. No- 9. 22 A pálosoknak a törökkel való kapcsolatára más adatunk nincsen, mint Topcsi Mustafa levele. A pálosok ezt birtokigényük alátámasztására, hogy még a török is elismerte jogosultságukat, bemutatták Komárom megyének, majd a későbbi peres eljárások folyamán is. „Quod privilegia quoque eatenus sua idem S. Ordo coram Magistratu reproduxisset, quin imo hoc tempore quippe... Turcicus quoque Felső-Csuthiensis Dominus Terrestris in litteris suis missilibus ad eundem Papensem Patrem Paulinorum Vicarium exaratis ac... productis istiusmodi S- hujus ordinis adversus hosce Jobbagyones suos. . . accepti triumphi mentionem faciendo aetenus gratulatur... penes quod ulterius in debito jobbagynali obsequio persistebat. . ." (AP. Fasc. 44. spectat ad Fasc. 1. No. 122. pag. 4.) Hogy a török földesurak a magyar földesurakkal tárgyalásokat folytatnak jobbágyaik szolgáltatására nézve, nem szokatlan dolog: így pl. az 1642- körüli évben Mustafa Pesten