Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Balázs László: 100 éves harc az acsai uradalomért

tásához még továbii birtokokat adott, többek között a „Kindkőrös" nevű földet, amelynek határai Inárcs, Peszér, Gyón, Ócsa. Hogy ez a csuti prépostság, s az Ócsa határában levő föld nem volt azonos Vértesacsával és Alcsuttal, ezt bebizonyította Oswald Aristid: Hol feküdt a csuti monostor? c. dolgozatában.

3 — Mátyás király a csuti prépostságot a zsámbokival együtt a premontreiektől 1479-ben elvette és 1482-ben a pálos remetéknek adja, amikor is ehhez a pápától hozzájárulást kérve, ezeket írja: .,A premontreiek. . . annyira megfogytak, hogy manapság Csuton egy sem, Zsámbokon pedig csakis egy rendtag található, az is gyönge elméjű... A monostorok épületei vagy már romba dőltek . . . vagy rombadűléssel fenyegetnek."'

1 — A pálos remeték a részben rombadőlt, részben rombadőléssel fenyegető csuti monostorban a mohácsi vészig nem honosodtak meg, s hozzá semmi történelmi emlékük nem fűződhetett. A rend a reformáció elterjedése következtében a XVI. században Magyarországon szinte teljesen megszűnt, s rendházaik csak a XVII. században, az ellenreformáció során szaporodnak ismét meg. A pálosoknak a csuti monostorról és birtokairól szinte semmi történeti és földrajzi ismeretük nem lehetett.

5 A kutatások során tisztázódott az is, hogy a csuti prépostságnak semmi köze nem volt a sok bizonytalanságot okozó vélt „csuti" (chuti), valójában pedig ,,honti" (chunti)~) főesperességhez. Ennek igazságát legújabban Mályusz Elemér meggyőző érvekkel támasztotta alá. A chunti főesperesség nevének latin leírásiánál a középkori ,,n" betű csak egy kis, a betűk fölé oda tett jel, amely könnyen figyelmen kívül hagyható, de pontos olvasásnál ott van, s ez a honti esperesek életrajzából is bizonyítható.

6 A török hódoltság vége felé újjászervezett pálosoknak 1638-ban gr.Csócki László Pápán egy kolostort és egy gimnáziumot épít, s ekkor keresik ehhez a rendház fenntartását biztosító birtokokat.

7 Az ottani helyettes perjel kezébe került Mátyás király adományozó levele, amellyel a csuti prépostságot a pálosoknak adja. Sőt még annak függő pecsétjét is látja, s erről írást is ad. Mégsem vették figyelembe a későbbi perek folyamán maguk a bírák sem ezt az oklevelet, mert akkor nyilvánvalóan kitűnt volna a pálosok követelésének, birtokigénylésének az alaptalansága. Vagy egyáltalában a per idején nem is volt a pálosok kezében soha az oklevél, hiszen ebben határozottan az állt, hogy a csuti prépostság a Csepel-szigeten keresendő egy ócsai részbirtokkal, ahol a premontreiek román stílusú templomot építettek. Ez a XVI. század óta az ócsai ref. egyház temploma. Itt, lehetett volna valamit a pálosoknak keresni, mert Vértesacsának és Alcsutnak egészen más, s nem pálos múltja van. Nemesek. Ha a Károly János: Fejér vármegye története című munkájában közölt okmányokban Mátyás király idejétől szereplő birtokosokat vesszük figyelembe, nyilván kitűnik annak az igazsága, hogy Alcsuton. Felcsuton. Ancsán, Kajászószentpéteren, Bodméron nemes telkeken világi birtokosok laknak, vagy más helyeken lakó birtokosoknak van részbirtoka, egy-két teleknyi követelése. így 1499^ben a Zápolya István nádortól elrendelt vizsgálat alkalmával, mint birtokosok laknak Felcsuton Goldán Demeter, Sántha Briccius