A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.

fegyverszállítók lesznek az ellenségnek, mint az annakidején Kecs­kemétnél megmutatkozott.'' 17 Ilyen körülmények között a „Dél Hadseregcsoport" főparancs­noksága elhatározta, hogy záróosztagokkal és a légvédelmi tüzérség harccsoportjaival próbálja megakadályozni a Vörös Hadsereg elő­nyomulását észak felé az utakon. A nem mozgatható légvédelmi tüzérséget, a páncéltörő tüzérséget és a tüzérséget pedig Székesfe­hérvárhoz kell helyezni, a Balaton és a Velencei-tó közötti terület lezárására. A 23. német páncéloshadosztály e napon, november 29-én még útban volt kijelölt bevetési helyére, de már az is látszott, hogy megérkezése után nem lesz elegendő a helyzet megváltoztatására. Grolman altábornagy ezért utasítást adott Heinz Gaedcke vezérőr­nagynak, a 6. német hadsereg vezérkari főnökének: elő kell készí­teni a Mátra-hegységben tartózkodó 1. német páncéloshadosztály kivonását és nyugatra szállítását is. 18 November 30-án a ,,3. Ukrán Front" folytatta sikeres előnyo­múlását, és Bonyhádnál túljutott a Mecsek hegységen. A német hely­zetmegítélés szerint a „3. Ukrán Front" főparancsnoksága arra tö­rekedett, hogy kihasználva a helyzetet, tartalékainak bevetésével felgöngyölítse a német dunai arcvonal déli szárnyát, és ezzel meg­teremtse újabb átkelés előfeltételeit Paks—Dunaföldvár térségében. Egyidejűleg megerősítést nyert, hogy a szovjet csapatok Csepel szi­getén is előkészületeket folytatnak a Duna nyugati partjára való átkelésre. 19 E nap másik jelentős eseménye volt, hogy a „6. német hadse­reg" főparancsnoksága harcálláspontját áthelyezte Lovasberénybe. December 1-én, 0 órakor, a „3. magyar hadseregnek" a „6. német hadsereg" alárendeltségébe kerülésével létrejött a Fretter—Pico se­regcsoport, s nyilvánvalóvá vált, hogy a harccselekmények napokon belül Fejér megyét is elérik. A német hadműveleti napló kénytelen volt beismerni: ,,A helyzet a hadseregcsoport déli szárnyán gyorsan kedvezőtlen irányba fordult . . ." 20 — Ebben a helyzetben érkezett meg az OKH parancsa a „Dél Hadseregcsoport" további hadviselésére. Eszerint a számbajöhető erőket Dunaföldvár és Székesfehérvár között kellett összegyűjteni, és a helyzet alakulásától függően a következő napok­ban összefogva bevetni a Pécstől keletre levő vagy a Dunán Buda­pesttől délre átkelt szovjet erőkkel szemben. 21 Érdekes ebben a helyzetmegítélésben, hogy a német szárazföldi csapatok főparancsnoksága a közeli napokban szovjet támadást várt Csepel szigetéről a Dunán át nyugatra. Fejér megye vonatkozásában a kérdés 1944 december elejére tehát így fogalmazódott meg: vájjon a délről feltartóztathatatlanul közeledő „3. Ukrán Front" erői lép­nek-e elsőként a megye földjére, vagy megelőzik-e őket a „2. Ukrán Frontnak" a Dunán keresztül támadó csapatai? AZ OKH parancsának másik, de az előzőhöz viszonyítva telje­sen illuzórikus mozzanata a támadás gondolata. A támadásban részt kellett volna vennie a 23. páncéloshadosztálynak is, amely ezen a napon — november 30-án — már elérte az Ozora—Simontornya vo­nalat. A „Dél Hadseregcsoport" hadműveleti naplójának bejegyzése

Next

/
Oldalképek
Tartalom