A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén
Dani Lukács A PÁRT- ÉS A TÖMEGSZERVEZETEK MUNKÁJÁNAK FŐBB VONÁSAI A DUNAI VASMŰ ÉPÍTÉSÉN* I. A POLITIKAI MUNKA JELLEMZŐI A FELVONULÁS IDŐSZAKÁBAN, 1950. MÁJUS—1951. JÚLIUS KÖZÖTT. 1. A beruházás előkészítése. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a Dunai Vasmű építéséről. A negyvenes években több alkalommal napirendre került a magyar vaskohászat fejlesztése, egy új Duna-menti kohászati bázis létrehozása. A létesítés igénye két ellentétes politikai rendszerben, egészen eltérő célok alapján vetődött fel. A negyvenes évek elején a Horthy-rendszert a háborús konjunktúra sarkallta új bázis telepítésére. A nemzetgazdaság háborús átállása, különösen 1941 után, az egész gyáriparunkban éreztette hatását. A háborús igénybevétel mindenekelőtt a kohászat gyors fejlesztését, a vas- és acéltermelés növelését tette szükségessé. Az igények kielégítése érdekében több javaslat született. 1 1942ben évi 400 000 tonna kapacitású nagyolvasztó, majd 20 000 tonnás elektromos olvasztókemence építését vették tervbe. Mindkét elképzelés megfeneklett: tőkéseink anyagellátási nehézségektől, a háborús konjunktúra esetleges megszűnésétől tartva, nem vállalkoztak a beruházások végrehajtására. Még ugyanabban az évben az országgyűlés 42-es bizottsága a német megszállás alá került krivoj-rogi érc „kiaknázására" számítva, és egy épülőfélben lévő németországi nagyolvasztó megvételét javasolva, kezdeményezte egy Duna-menti 200 000 tonna teljesítményű kohászati bázis telepítését, állami finanszírozással. E javaslatot elfogadva, a kormány 1943. január 7-én határozatot hozott az olvasztómű létesítésére. A háború menetében bekövetkezett fordulat, a német támogatás elmaradása következtében a terv kudarcba fulladt. Hazánk felszabadulása és az azt követő évek elsöpörték a tervek szorgalmazóit is. A felszabadulás után néhány évvel vaskohászati bázisunk fejlesztése ismét napirendre került. A proletárdiktatúra győzelme után • E dolgozat része a szerző hosszabb tanulmányának, amelyben a dunaújvárosi munkásmozgalom 1950—1953. közötti kérdéseit és a városépítés kezdeteit vizsgálja.
