A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.

dott terepet járhatóvá teszi harckocsik számára. A terep jelenleg kedvezőtlen a gyenge fagy, különösen a szívós sár miatt. Ez a III. páncéloshadtestnek a cserkas zi-csatában szerzett tapasztalatai szerint a bevetett harckocsik zömének elvesztését jelenti: ellenállás esetén kiesésüket még a harc kedvező menete mellett is már a támadás má­sodik napján." — Friessner ehhez még hozzáteszi, hogy a vállalko­zást még az ellátási viszonyok miatt sem lehet megkezdeni, a lőszer­es üzemanyag-ellátás még nem fejeződött be. 67 Az időjárás bizonytalansága, a terep nehézségei, az utak hiánya, a lőszer- és az üzemanyagellátás elhúzódása, — mindezek olyan té­nyezők voltak, amelyek késleltették a támadás megkezdését, de ame­lyekkel kapcsolatban a németek legalább remélhették, hogy az idő múlásával javulás áll be. Volt azonban még egy döntő tényező, pon­tosabban: a legdöntőbb tényező a Vörös Hadsereg volt. A németek persze itt is remélhették, hogy a „3. és a 2. Ukrán Front" egyelőre tétlen marad, s megvárja, amíg ők támadnak. —Ez a reményük azon­ban teljesen hiábavaló volt, mint már annyiszor, nemcsak a második világháborúban, de a magyarországi hadszíntéren is. 1944. december 12-én a Vörös Hadsereg főparancsnoksága irány­elveket adott ki a ,,2. és a 3. Ukrán Front" további tevékenységére vonatkozóan. A cél az ellenség budapesti csoportosításának bekerí­tése és megsemmisítése volt. A ,,2. Ukrán Frontnak" Ipolyság felől kellett támadnia, és elérni a Duna északi partját Esztergommal szem­ben, egyidejűleg kelet felől kellett megkezdeni Budapest elfoglalását. A ,,3. Ukrán Frontnak" a VeZencei-tó felől kellett támadnia és Bics­kén át, délről érni el Esztergomot, és nyugatról kellett bekapcsolód­nia a magyar főváros elfoglalásába. F. I. Tolbuhin marsall, a ,,3. Ukrán Front" parancsnoka elhatá­rozta, hogy a Margit-állást a Velencei-tótól keletre és nyugatra is áttöri. A 46. hadseregnek északkelet felé támadva kellett gyorscso­portjával a 2. gárda gépesített hadtesttel közeledni Budapesthez, hogy létrejöjjön a bekerítés első arcvonala. A 4. gárdahadseregnek egy lövészhadteste északi irányba, a hadsereg többi része északnyugati, ül. nyugati irányba támadott, — nekik kellett létrehozni a bekerítés külső arcvonalát. A hadsereg gyorscsoportját a 7. gépesített hadtest képezte, Esztergomot a 18. harckocsihadtestnek Bicskén át kellett el­érnie, az elgondolás szerint a támadás második napjának estéjére. Végül az 5. gárda-lovashadtestnek a 7. gépesített- és a 18. harckocsi­hadtest sikerét kihasználva, a bekerítés külső arcvonaláig kellett elő­renyomulnia. 68 December második harmada ilymódon a Fejér megyében egy­mással szembenálló német—magyar, ül. szovjet erők számára a fel­készülés a nagy támadásra. Lényeges változás az arcvonalon ebben az időszakban nincs; a német állásokat a szovjet tüzérség lövi, a gyalogság és a harckocsik pedig kisebb támadásokat hajtanak végre, részben felderítési céllal, részben az elért sikerek megszilárdítására, részben kedvezőbb állás birtokbavételére. Alnémet hadműveleti naplóban ilyen bejegyzéseket olvashatunk: ,,... Marton vásártól 3 fem-re keletre elkeseredett harc folyt. Az el­lenség véres veszteségeket szenvedett. Saját veszteségeink érzéke­

Next

/
Oldalképek
Tartalom