Evangéliumi Hírnök, 1990 (82. évfolyam, 1-24. szám)
1990-12-01 / 23. szám
Rev. Dr. Vitéz Ferenc 493 Amboy Ave , Perth Amboy, N-J-08861 H POSTMASTER: (USPS 716300) SECOND CLASS POSTAGE PUBLICATIONS Send Form 3579 to Hungarian Baptist Union of America 2800 Fordham Rd., N.E. Palm Bay, Fla. 32905 zárják ki őket a fénnyel teli házból. „Nem mind, aki ezt mondja nékem: Uram! megyen be a mennyek országába; hanem aki cselekszi az én menynyei Atyám akaratát” — mondta az Űr Jézus (Máté 7:21). Figyelmeztetés (13. v.) Itt Kaliforniában sokat mozog a föld. A legjobb műszerek sem jelzik előre, hogy mikor. A félve emlegetett nagy tragédia lehetősége állandó készenlétre ösztönzi a bölcset. Mennyivel inkább kellene, hogy készüljünk az üdvtörténelem legdicsőségesebb mozzanatára, amikor, mint Királyok Királya lép közénk a mi szeretett Megváltónk. Az ünneplésen, az ő dicsőséges megjelenésén csorbát ne okozzon a mi felkészületlenségünk! Visszajövetelének idejét nem tudva, legyünk mindig készek a fogadására! * Aranymondat: Máté 25:13 Napi áhítat: * Jan. 7. H. Máté 24:36-42 Jan. 8. K. Márk 13:32-37 Jan. 9. Sz. Máté 25:1-6 Jan. 10. Cs. Máté 25:7-13 Jan. 11. P. Luk 12:35-30 Jan. 12. Sz. Luk 12:4M8 Jan. 13. V. IThessz 5:1-6 1990. december 1. — Karácsonyi ének Miért fekszel jászolban, ég királya? Visszasírsz az éhes barikára. Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt: mégis itt rídogálsz, állatok közt. Bölcs bocik szájának langy fuvalma jobb tán, mint csillag-űr szele volna? \ Jobb talán a puha széna-alom, mint a magas égi birodalom? Istálló párája, jobb az neked, mint gazdag nárdusok és kenetek? Lábadhoz tömjén hullt és arany hullt: > kezed csak bús anyád melléért nyúlt... Becsesnek láttad te e földi test > koldusruháját, hogy fölvetted ezt? s nem vélted rossznak a zord életet? ■ te, kiről zengjük, hogy „megszületett”! Szeress hát minket is, koldusokat! Lelkűnkben gyújts pici gyertyát sokat. Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk törékeny játékunkat, a reményt. Babits Mihály Csak a rendíthetetlen marad meg Az ádventi időszak a hívő ember számára emlékeztető. Hiszen könnyen belemerülünk a mindennapi dolgokba és megfeledkezünk arról, hogy Jézus Krisztus visszajövetele közel van. Noha a havonkénti úrvacsora alkalmával boldogan tekintünk előre arra a napra, amikor szeretett Megváltónkkal együtt telepedhetünk le a nagy vacsoráló asztal mellé, mégis hajlamosak vagyunk a feledékenységre. Főleg arról feledkezünk meg könnyen, hogy a mi Istenünk „emésztő tűz”. Második eljövetele szorosan összefügg ítéletének tüzével. Hiszen bűnt gyűlölő Isten Ő. Igaz, először Jézus Krisztus földre érkezésekor szeretetéről és irgalmasságáról tett bizonyságot. Mégis, második eljövetelekor ítélő Bíróként fog megjelenni. Tudatunkat az ünnepek sorrendje is megzavarja egy kicsit. Először ünnepeljük ádventet és utána karácsonyt. Ebből adódik, hogy az első ádvent eseményeire esik a hangsúly. Ez természetes is, amikor a zsidó nép és a világ Űr Jézus születése előtti nagy várakozásáról beszélünk. Csakhogy ez már a múlté, hiszen az első ádvent beteljesült és megismételhetetlen. Fel kell hívnunk a világ figyelmét a második ádvent napjaira, az utolsó idők várható eseményeire, melyekről Jézus oly világosan beszélt Máté evangéliuma 24. fejezetében. Az Üdvözítő megszületett. Jézus él, de mi lesz a világgal és benne az emberrel? Ez időszerű nagy kérdése a mai embernek. Karácsony bája és gyakran nosztalgiája, ne homályosítsa el Ádvent üzenetét! A világ megváltása megtörtént esemény. A kérdés csupán az, hogy ezt a megváltást és a Megváltót személyesen elfogadtad-e? Vagyis miként készülsz a visszatérő Jézussal való találkozásra? Természetesen hirdetnünk kell Isten szeretetének jóhírét. Az idő múlása viszont arra kényszerít, hogy megkérdezzük: embertársam, felebarátom, mi a Te válaszod az Isten felmérhetetlen szeretetére? Megnyitottad-e már szívedet a rendíthetetlen ország Ura és Királya előtt? Az Űr Jézus szeret Téged is, de ne áltasd magad: ha visszautasítod Őt, végzetes útra lépsz! A Zsid 12:25-29-ben határozott kijelentést kapunk arra nézve, hogy mi vár az engedetlen világra. Feltárul előttünk a végítélet rettenetes képe. Napjainkban sok szó esik arról, hogy: „Mentsétek meg a világot, mentsétek meg az embert!” Ezt földi világunkra, s az ember földi életére értik. Ezért sokat tesznek a keresztyének is. Ami azonban az ember végső sorsát illeti, örömmel mondhatjuk, hogy ez a megmentés már megtörtént a Golgotán. A menekvés útja egyedül Jézus Krisztus. Aki Őt elutasítja, nem menekülhet meg. Az idézett ige azt is elmondja, hogy Isten miként zárja le a világ megváltásának nagy művét. „Még egyszer megrendítem nemcsak a földet, hanem az eget is”. Először akkor rendült meg a föld, midőn Isten a Törvényt adta népe számára a Sinainál. Akkor nem változott meg a világ képe, csak egy maroknyi nép szívébe véste be Isten az ő akaratát. Ők is hamar elfelejtették a kürt zengését és a hegy megrendülését. Egészen másként lesz akkor, amikor Isten „még egyszer” megrendíti a földet és az eget is. Ezt a megrendülést már az állhatatlan dolgok nem bírják ki. A romlandóság rabságában veszteglő világ megsemmisül és azok is, akik a múlandóság oltárán áldoztak, akik visszautasították a kegyelmet, és elfordultak attól, aki időben szólt hozzájuk Jézus Krisztus által. Ó, vigyázzatok, testvéreim, barátaim, el ne utasítsátok azt, aki szól! Vissza ne utasítsátok azt, aki életét áldozta értetek, mert nem bírjátok majd elszenvedni haragjának napját. Üdvösségetek koronáját vesztitek el, ha nem fogadjátok el azt a megoldást, amelyet Ő kínál. E most végéhez érkező ádventi időszakot úgy is felfoghatjuk, hogy Isten újabb kegyelmi lehetőséget kínált: „Még egyszer szól Jézus kegyelmesen, üdvöt kínál neked”. Azt akarja, hogy mielőtt „még egyszer” megrendíti a földet és eget, azok közé tartozz, akik a rendíthetetlen ország polgárai! Segítsen bennünket az Úr arra, hogy a Bárány nagy menyegzőjén, a rendíthetetlen országban ott legyünk mindannyian és a „még egyszer” felkínált isteni kegyelem ne vádoljon közülünk senkit ama napon! (Békehírnök) Pátkai Béla
