Evangéliumi Hírnök, 1986 (78. évfolyam, 3-24. szám)

1986-12-01 / 23. szám

6. oldal M&BxmlBsmsxcBB'i 1986. december 1. re érkező Meyer testvér abban igazat írt önéletrajzában, hogy a magyar fővá­rosban nyomát sem találta annak, hogy valaha is voltak itt baptisták. Bár pár hónapi tartázkodása után talált né­hány egyént, akik rendszeres baptista összejövetelek híján az akkor igen inten­zív gyülekezeti és lelki életet felmutató egyesült skót—német, akkor már Hold utcai evangéliumi református gyüleke­zetbejártak. A pesti német gyülekezet első tagjait Meyer testvér innen verbu­válta. Néhány Balkánon munkálkodó kolportőrt is Pestre invitált, sőt Bécs­­ből, Galíciából, Morvaországból is hí­vogatott s ebben segítségére volt Mil­lard testvér, aki a Monarchián kívül a Balkán kolportőreinek is főnöke volt. így alakultak ki a pesti Dohány u., 12., majd 28., ill. később Király u. 50. sz. alatti üzlethelyiségekből átalakított, az, újabbkori fővárosi baptista imater­mek. A Wesselényi utcai első kápolna megnyitása csak 1887. augusztus 20-án történt. Nos, ha Meyer testvér idejövetele előtt nem munkálkodott volna Novák testvér a magyarok, Hempt Adolf testvér a bácskai svábok, Spiess fivé­rek a szepességi zipszerek, Rottmayer testvér és az erdélyi bibliaterjesztők az ottani szászok és magyarok között, Meyer testvérnek igencsak vinni kel­lett volna a csomagját, hogy alkalma­sabb helyet válasszon az evangélium hirdetésére! Ezért intézte úgy az első tíz évben, hogy a vidéken megtért és felvett új tagokat felhívta a fővárosba, hogy a Duna hullámaiba merítse be őket. Azután ezek rendszerint vissza­tértek lakóhelyeikre és megkezdték a helyi missziómunkát. 19. Érdekes és fontos polémiát fedez­tünk fel a német baptisták Wahrheut­­szeugec. lapjában, 1881 nyarán, amely elsőként Meyer testvér missziójelenté­sét közölte le magyarországi munkássá­gáról, természetesen úgy állítva be a dolgokat, hogy ő előtte semmiféle misz­­sziómunka nem folyt a Duna-Tisza táján. Erre azután reflektált Kolozsvár­ról Rottmayer testvér, szerényen meg­jegyezve, hogy Meyer testvér bizonyá­ra csak azért nem számolt be a Magyar­­országra érkezése előtti misszió munká­ról, mert nem rendelkezett kellő törté­neti ismerettel. S ekkor szépen felsorol­ta, hogy is történtek az első kezdeti lépések a hazai baptista misszió érdeké­ben. Sőt — horribile dictu — még azt is megírta, hogy már éppen ideje lenne a magyar nyelvű misszió megindításá­ra egyrészt a fővárosban, másrészt olyan országrészeken, ahol a lakosság túlnyomó része magyar anyanyelvű. Ekkor avatja fel azután Kornya és Tóth Mihály testvéreket társvénne (Mitälstetterre), hogy az egyre gyara­podó alföldi — Hajdú, Bihar, Szilágy, Arad megyékben ne tolmácsolás útján történjék a tagok felvétele és alámerí­­tése, hanem magyar nyelven! Meyer testvérre maradt viszont a német ajkú területeken végzendő missziómunka, ill. az országos misszió irányítása. Amit ezen a téren ő végzett, azt az adott időben és körülmények között alkalmasabb személy képtelen lett vol­na elvégezni. Az a tény, hogy a baptis­tákat Magyarországon állami szinten, egyrészt személyes kapcsolatok révén, másrészt az országgyűlés is megismer­hette, az az Úr után Meyer testvérnek köszönhető! Ez történeti igazság, s ez­zel tartozunk az ő emlékének. 20. Térjünk kicsit vissza Kolozsvár­ra. Rottmayer testvér nevéhez fűződik a kolozsvári magyar baptista gyüleke­zet alapítása. Meyer testvér 1879-ben ugyan azt írta Naplójában: „Rottmayer testvér házában végzett munkám hiába­valónak bizonyult.” Ennek azonban több oka volt, amire nem térhetek ki. Csakhát itt elsősorban arról volt szó, hogy az erősen magyar érzelmű, és túl­nyomóan, 80%-ban magyar nyelvű lakosság körében a német nyelvű misz­­szió valóban „hiábavalá”-nak bizo­nyult. Soha nem is lett német gyüleke­zet, bár akkortájt még elég szép szám­mal laktak németek Erdély székvárosá­ban, ill. annak környékén. A 80-as évek elejétől kezdve rendszeres házi misszió­zás kezdődik a városban, miután a Ka­lotaszeg bejárása után Kornya testvér Kolozsvárott is megkezdte áldásos mun­kásságát. Ebben Rottmayer testvéren kívül igen hasznos segítőt nyert a Pest­ről lejött Brassoványi Antal kolportőr személyében, akinek a munkájáról a helyi Ellenzék c. lap is megemlékezett. Brassoványi testvér később visszatérve a fővárosba az 1894-ben alakult Nap utcai gyülekezet egyik agilis munkása lett, Udvarnoki András prédikátorsá­­gának kezdeti időszakában. Kolozs­várt főként a jótékonyság gyakorlásá­val tűntek ki. A vasárnapi iskolába járó gyermekek révén megismerkedtek a szülőkkel is, s ezen keresztül in­formálódtak szociális helyzetükről. S ahol szükség volt, ott segítettek. 1891- ben megtörtént az első magyar ajkúak alámerítése is, amikor Benkő Száz András és Enyedi Szabó István hőstáti gazdák elfogadták Jézus Krisztus meg­mentő kegyelmét. MICHAEL S. YANIK (1907—1986) Michael was born in Buffalo, N.Y. and was a founding partner, secretary and treasurer of Yanik Brothers Truck­ing Company in Buffalo from 1932- 1979. He also owned and operated M.Y. Cleaners, a dry cleaning plant, along with his wife, Jolán, from 1959- 1979 in the Town of Tonawanda. He graduated from Bryant & Strat­ton Business Institute and was a mem­ber of Mystic Arts Lodge 899 F & AM of Amherst for many years. Michael was a very active member of the Austin Street Baptist Church in Buffalo (now re-named the White­haven Rd. Baptist Church in Grand Island), serving as treasurer, modera­tor, and Sunday school teacher during the 1950‘s and 1960’s. One role for which many of the congregation will remember him is that of a “social worker” for many Europeans entering our free nation. Michael acted as an interpreter, and assisted these people

Next

/
Oldalképek
Tartalom