Evangéliumi Hírnök, 1986 (78. évfolyam, 3-24. szám)

1986-12-01 / 23. szám

6. oldal

M&BxmlBsmsxcBB'i

1986. december 1.

re érkező Meyer testvér abban igazat írt önéletrajzában, hogy a magyar fővárosban nyomát sem találta annak, hogy valaha is voltak itt baptisták. Bár pár hónapi tartázkodása után talált néhány egyént, akik rendszeres baptista összejövetelek híján az akkor igen intenzív gyülekezeti és lelki életet felmutató egyesült skót—német, akkor már Hold utcai evangéliumi református gyülekezetbejártak. A pesti német gyülekezet első tagjait Meyer testvér innen verbuválta. Néhány Balkánon munkálkodó kolportőrt is Pestre invitált, sőt Bécsből, Galíciából, Morvaországból is hívogatott s ebben segítségére volt Millard testvér, aki a Monarchián kívül a Balkán kolportőreinek is főnöke volt. így alakultak ki a pesti Dohány u., 12., majd 28., ill. később Király u. 50. sz. alatti üzlethelyiségekből átalakított, az, újabbkori fővárosi baptista imatermek. A Wesselényi utcai első kápolna megnyitása csak 1887. augusztus 20-án történt.

Nos, ha Meyer testvér idejövetele előtt nem munkálkodott volna Novák testvér a magyarok, Hempt Adolf testvér a bácskai svábok, Spiess fivérek a szepességi zipszerek, Rottmayer testvér és az erdélyi bibliaterjesztők az ottani szászok és magyarok között, Meyer testvérnek igencsak vinni kellett volna a csomagját, hogy alkalmasabb helyet válasszon az evangélium hirdetésére! Ezért intézte úgy az első tíz évben, hogy a vidéken megtért és felvett új tagokat felhívta a fővárosba, hogy a Duna hullámaiba merítse be őket. Azután ezek rendszerint visszatértek lakóhelyeikre és megkezdték a helyi missziómunkát.

19. Érdekes és fontos polémiát fedeztünk fel a német baptisták Wahrheutszeugec. lapjában, 1881 nyarán, amely elsőként Meyer testvér missziójelentését közölte le magyarországi munkásságáról, természetesen úgy állítva be a dolgokat, hogy ő előtte semmiféle miszsziómunka nem folyt a Duna-Tisza táján. Erre azután reflektált Kolozsvárról Rottmayer testvér, szerényen megjegyezve, hogy Meyer testvér bizonyára csak azért nem számolt be a Magyarországra érkezése előtti misszió munkáról, mert nem rendelkezett kellő történeti ismerettel. S ekkor szépen felsorolta, hogy is történtek az első kezdeti

lépések a hazai baptista misszió érdekében. Sőt — horribile dictu — még azt is megírta, hogy már éppen ideje lenne a magyar nyelvű misszió megindítására egyrészt a fővárosban, másrészt olyan országrészeken, ahol a lakosság túlnyomó része magyar anyanyelvű. Ekkor avatja fel azután Kornya és Tóth Mihály testvéreket társvénne (Mitälstetterre), hogy az egyre gyarapodó alföldi — Hajdú, Bihar, Szilágy, Arad megyékben ne tolmácsolás útján történjék a tagok felvétele és alámerítése, hanem magyar nyelven! Meyer testvérre maradt viszont a német ajkú területeken végzendő missziómunka, ill. az országos misszió irányítása. Amit ezen a téren ő végzett, azt az adott időben és körülmények között alkalmasabb személy képtelen lett volna elvégezni. Az a tény, hogy a baptistákat Magyarországon állami szinten, egyrészt személyes kapcsolatok révén, másrészt az országgyűlés is megismerhette, az az Úr után Meyer testvérnek köszönhető! Ez történeti igazság, s ezzel tartozunk az ő emlékének.

20. Térjünk kicsit vissza Kolozsvárra. Rottmayer testvér nevéhez fűződik a kolozsvári magyar baptista gyülekezet alapítása. Meyer testvér 1879-ben ugyan azt írta Naplójában: „Rottmayer testvér házában végzett munkám hiábavalónak bizonyult.” Ennek azonban több oka volt, amire nem térhetek ki. Csakhát itt elsősorban arról volt szó, hogy az erősen magyar érzelmű, és túlnyomóan, 80%-ban magyar nyelvű lakosság körében a német nyelvű miszszió valóban „hiábavalá”-nak bizonyult. Soha nem is lett német gyülekezet, bár akkortájt még elég szép számmal laktak németek Erdély székvárosában, ill. annak környékén. A 80-as évek elejétől kezdve rendszeres házi missziózás kezdődik a városban, miután a Kalotaszeg bejárása után Kornya testvér Kolozsvárott is megkezdte áldásos munkásságát. Ebben Rottmayer testvéren kívül igen hasznos segítőt nyert a Pestről lejött Brassoványi Antal kolportőr személyében, akinek a munkájáról a helyi Ellenzék c. lap is megemlékezett. Brassoványi testvér később visszatérve a fővárosba az 1894-ben alakult Nap utcai gyülekezet egyik agilis munkása lett, Udvarnoki András prédikátorságának kezdeti időszakában. Kolozsvárt főként a jótékonyság gyakorlásával tűntek ki. A vasárnapi iskolába járó gyermekek révén megismerkedtek a szülőkkel is, s ezen keresztül informálódtak szociális helyzetükről. S ahol szükség volt, ott segítettek. 1891- ben megtörtént az első magyar ajkúak alámerítése is, amikor Benkő Száz András és Enyedi Szabó István hőstáti gazdák elfogadták Jézus Krisztus megmentő kegyelmét.

MICHAEL S. YANIK (1907—1986)

Michael was born in Buffalo, N.Y. and was a founding partner, secretary and treasurer of Yanik Brothers Trucking Company in Buffalo from 1932- 1979. He also owned and operated M.Y. Cleaners, a dry cleaning plant, along with his wife, Jolán, from 1959- 1979 in the Town of Tonawanda.

He graduated from Bryant & Stratton Business Institute and was a member of Mystic Arts Lodge 899 F & AM of Amherst for many years.

Michael was a very active member of the Austin Street Baptist Church in Buffalo (now re-named the Whitehaven Rd. Baptist Church in Grand Island), serving as treasurer, moderator, and Sunday school teacher during the 1950‘s and 1960’s. One role for which many of the congregation will remember him is that of a “social worker” for many Europeans entering our free nation. Michael acted as an interpreter, and assisted these people