Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-12-16 / 48. szám
1928. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 381 riiit. elevata voce dixit: Donec D. Matkovich vivet etc. Nemescsó és üyőr részéről protestáció is lett, hogy mivel Matkovich ur Közelről való atyafi (?) fótisztelendó úrhoz, a candidatiója helytelen. A szuperintendens nem állott az accla- matióra, mely ex parte saeculorium Eördögh uramra célzott, akire Vidos Sándor és Domokos Ferenc is átruházták a reájok esett szavazatokat. De más küldöttek másokra is szavaztak volna, a nemeskériek például Csáfordi Tóth Pálra. A püspök álláspontja c részben hJ/es volt. Ha a szavazás inár megtörtént és a szavazatok beküldettek, akkor ezeket fel is kellett bontani, hiszen e célból tartották a gyűlést. Perlaky ki is jelentette, hogy ó superintendenti:lis auctori á- sával a szavazatokat felbontatja. A világi urak kérték, hogy ne tegye, majd p.'dig protest diót tevén, kijöttek mindnyájan a templomból. «Ott hagytuk a minister (lelkész) urakat — írja Domokos Feienc egyedül Nagy Antal, Radó és Kamondy uraimék maradván velük. Kijövetelünkkel, mint hallottuk, felnyitották a vo- tumokat és Matkovich a egész Tolna vármegye- beliek votizálván, 41 votumok, én reám 6, Vidos uramra 4, Kis János uramra 2, Eördögh unmra 1 votumok mentek. Per consequens Superintendens ur által Matkovits ur dicsőséges urnák declaráltatván, fóinspektorságba állíttatott és igy Tisztelendő Uraimélcnak vagyon már föinsprlc- torjuk, akit mindazonáltal sein Sopron, sem Csoó, sem Vadosfa, sem más helységek nem fognak annak elismerni. Ilyformán valóságos scissió támadván az ecclesiasticus és saccularis status között, Isten tudja mi fog következni.» Fentebbi másik latin forrásunk szerint, midőn Artner Vilmos Írásban adta át a protesta- tiót, Perlaky püspök ezt válaszolta: 'Denique • Nemescsó protestatur, quid tunc? Ugotsa non coronat!» Erre Pigner mondta: «Nemescsó nem megvetendő, midőn maholnap Kőszeg is» ___ Per laky közbevág hevesen: «Ad a Isten Kőszegnek.» Sokan közbekiáltoztak: «Vivat Eördögh!» A lelkészek pedig: «Térjünk át a szavazatokra!» A köznép (populus) is közbeszólt: «Mi legkisebb seieg is azt kívánjuk, amit szuperintendens uram és a tisztelendő atyák.» Erre Vidos Sándor a népnek a karzatról és a templomból való eltávolítás át követelte. Artner Károly Radó Józsefnek szemére vetette, hogy Kis János fóbiró megválasztása ellen ő protestált először. «Ki mondja ezt — kérdezi Radó indulatosan — és majdnem, hogy szidalmakra fakadt.» Legkényesebb helyzetben volt itt a felpéci gyűlésen maga Matkovich, aki kötél ességé rzet- bol szintén megjelent és személyesen akart az ellene emelt vádakra megfelelni. Neki is voltak itt párthívei elegen: a lelkészek, a nép, több győri egyháztag és a nemesek közül Mesterházy, Nagy, Radó és Kamondy. A kir. táblától Pestről egy juratus Íródeákot is hozott magával, aki nem volt evangélikus. Vidos Sándor ezt is ki akarta küldetni, de Matkovich azzal menté, hogy jó barátja és nem vét ellenünk. (Talán ez irta a latin naplót.) Vidos Miklós jegyző s a győri Tóth Imre azt vitatták, hogy a soproni utólagos jelölés inár nem érvényes, mivel ott nem volt jelen az egész egyházkerület. Mások ellenben érvényesnek mondották. Matkovich erre igy válaszolt: «Ennyi ejlenvéleménnyel és botrányos nyilatkozattal szemben kedvemet kellene veszítenem, ha egyébként készséggel szolgálom is egyházamat és le kellene mondanom a jelöltségről. Meg is tenném ezt. In tudnám, hogy e. által a békét a gyü'ekczetekfcen előmozdítom. De mivel ezt nem remélhetem, senki se csodálkozzék, h i a nékem fe ajánlott tisztségről nem mondok le.» Vidos Sándor erre azt kérdezte: «Hát reméli Tekintetes Uraságod, hogy a békességet helyreállítja, ha a/t a hivatalt elvállalja?» Matkovich erre inkább fejbólin- tással, mint szóval felelte: «Remélem.» Erre mondá Artner: <’De h szén a legtöbben reklamálnak, hát miért tolakodik fel Uraságod?» Matkovich válasza: «Hallom mind a két pártot, de a lelkészek többségben vannak; azt pedig kikérem Uraság rdtól, én nem tolakodom fel.» A győri Tóth Imre és mások utóbb újra kérték Matkovichot: «Uram, ennyi beszéd után és a béke kedvéért álljon el a jelöltségtől.» Egyideig hallgatott, majd azt monda: «Ha én általam nem lesz meg a békesség, hát akkor kicsoda más által lesz meg?) Perlaky püspök felemelt hangon, szemeit az urak és a karzaton levő nép felé szegezve kiáltotta kétszer is: «Krisztus sebeire kérem az urakat, ne menjenek ki.» De Artner Vilmos volt az első, a többiek követték, kimentek a templomból. A szavazatbontás eredményét fentebb már láttuk. A kivonult világiak, Artner, Domokos, a soproniak, kőszegiek és győriek meg azon az estén Tétben, valószínűleg a Zmeskálok házában gyülekeztek össze s másnap nov. 2. innert írták meg báró Zay Péter egyetemes felügyelőhöz intézett pmas/levelőket, melyben Matkovich megválasztása ellen tiltakozva Lászlófilvi Eördögh Mátyás számára kérik pártfogását. Nov. 24-én újból Zay felügyelőhöz folyamodtak az elégedetlenek s most már a kőszegi Artner Vilmos mellett foglaltak állást. Az egyetemes felügyelő egyidejűleg Perl iky püspöktől is felvilágosítást kért s ettől tette függővé további eljárását. De Zay Artneréknak is felpanaszolta, hogy nálunk evangélikusoknál nincs semmi rend, semmi subordinate, semmi egyházi hatalom, hanem inkább egyenetlenség, gvalázkodás, szétvo- nás sat. Domokos azt irta Wilffinger lelkésznek, hogy majd élőszóval otthon mondja el, mit végeztek Téten. «Quid non facit Papatus - kiált fel levelében - et dominandi Cupido! Én a partikuláris imp.ktorságot in publico rezignáltam. Mézesen kért Superintendens Ur is, ne cselekedjem; de én soha Matkovich Gyermek Embernek fuhaltcrnusa nem leszek; tudom, mások is ezt fogják csclekcdn .» (Folytatjuk)
