Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-10-17 / 42. szám
338. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1926. bazmegjyei gyám intézeti yilági elnöki székié is megüresedett. A pesti közép egyházmegye uj elnökséget választott báró Kaas Albert és Csaba Gyula személyében. Az egyházmegye! gyámintézetek bevételei: Békési 8,418.290 ÍC, Budapesti 6,308.408 K, Budapesti főgimnázium 11 millió 331.000, Csanád-csongradi 4,992.500 fC, Pesti alsó 2,369.150 K, Pesti közép 1,614.300 K; összesen 35,033.720 K. Segélyezések: eg;y- házkerülieti segély Mezőtúr; nagyszeretetado- mány Gyula; Gusztáv Adolf-Egyleti segély Tá- pi ószele; Bognár-alapitvány Pesterzsébet; a Gusztáv Adolf-Egylethez telterjesztve még Vác, Kelenföld, Mezőtúr; az egyetemes Gyámintézethez felterjesztve Szentetornya, Budapest III. kér., Kelenföld, Kispest, Pesterzsébet, Csepel, Vác, Rád, Galgagyörk, Mende. A budapesti főgimnázium ifjúsági egyesületének és Böröczky Sándor vallástan á rnak a közgyűlési köszön etét szavazott a gyámintézet ügyének lelkes leikarolásáért. Október 7-én reggel a Deák-téri templomban gyámintézeti istenusztélet volt, amelyen az oltári szolgálatot Sárkány Béla látta él, egyházi beszédet mondott Bafcay Péter. IRODALOM. Görög Ernő: A veszprémi evangélikus egyházmegye története. Pápa, 1926. A nyomtatásban megjelent egyliáztörténeti munkák gondos felhasználása és lelkiismeretes levéltári kutatások alapján készült ez a monográfia, amelynek nagy érdeme az is, hogy sok helyen szó- szerint idézi az .eddig ki nem adott anyagot. A munka két részre oszlik. Az első részben a veszprémi qgyházfcözsiégek történetét ismerteti három korszakban (a XVI. és; XVII. század; a XVIII. század a türelmi rendeletig; a türelmi rendelet után), a második részben az esperes- ség történetével foglalkozik. Tátrai Károly: Istenért és hazáért. Szeged. Huszonkilenc beszédet, . beszéd vázlatot és elmélkedést tartalmaz a százoldalas kis könyv, amelynek megjelenését jóakaró támogatók tették lehetővé. A vallásos és hazafias érzések ápolását célzó könyv ára egy pengő, s a befolyó jövedelem a szegedi eivang. templomé. Megrendelhető a szegedi lelkészi hivatalnál. Képes Luther-Naptár. 1927. évi. Szerkesztette Hetvényi Lajos. Ára 20.000 K. Ezt az immár tizenötödik évfolyamában megjelenő' naptárt méltán nevezhetjük evangélikus egyházi almanachnak. Szépirodalmi része magas színvonalon áll. A költemények alatt ezeket a neveket találjuk: Reményik Sándor, Szilágyi Dezső, Sántha Károly, Kutas Kálmán, K. Balogh Margit, Vályi Nagy Géza, Pröhle Sándor, Nagy Lajos (szentantalfai), Moór Győző, Zombai Ádáim, Meyer K. F. Elbeszéléseket Írtak: K. Balogh Margit, Kilián Zoltán, Hamvas József, özv. Belicza Andrásné. Továbbá Francke H. Ágostról irt Hetvenyi Lajos; a lutheri szellem Kincses házából címen irtak dr. Biőhm Dezső, Szelényi Ödön, ifj. dr. Bökay János. Dr. Szi- giethy Lajos Eperjest idézi lelkűinkbe. Dr. Deák János »Miről tanácskoznak a presbiterek?« címen fordul az egyházközségi elöljáróságokhoz. Ziermann Lajos a Gusztáv Adolf-Egyesületet és a Gyámintézetet. Gáncs Aladár a piliscsabai Béthelt és »Fébé« ev. diakonissza-nőegylet, Hetvényi Lajos a protestáns katonaegyház szervezetét ismerteti. Görög Ernő a nőegyletek és ifjusáigi egyletek gyakorlati munkájáról, Leitner József a táplálkozásról, Szuchovszky Gyula az örökbefogadásról irt a naptárba. A Luther-Naptár joggal viseli a »képes« jelzőt. Bőségesen és szépen van illusztrálva. Egyházunk jeleseinek arcképei évek múltán evangélikus történelmi arcképcsarnok jelentőségére emelkednek. Ennek a naptárnak, illetve nagyérdemű szerkesztőjének köszönhetjük azt is, hogy évről- évre mégis csak megjelenik az egyházi tiszti névtár, amely az egyházkerületek és egyházmegyék elnökségeinek, továbbá az egyetemes központi kormány tagjainak felsorolásával részben pótolja az egyetemes névtárt, amelynek megjelenése úgy látszik ad1 graceas kalendas halasztódik. A 'Képes Luther-Naptár terjesztése igazi beírnissziói munka, Hetvényi Lajos soproni líceumi Vallálstanár munkája pedlig áldott belmiissziói és egyházópitő tett. Baldauf Gusztáv: A pécsi ág. hitv. ev. egyházközség története, keletkezésétől 1917-ig. Pécs, 1926. Szerző, a pécsi gyülekezet lelkésze, a reformációtól kezdve irta meg1 ennek a szépen virágzó egyházközségühknek történetét, ahol miemiekülit huszita papok már a XV. században előkészítették a talajt a reformáció magvainak befogadására. De az első evangélikus gyülekezetnek Radonay püspök idejében, a XVII. század végén, nyoma veszett. Déli Baranyába az evangélikusok a XIX. század1 elején mint telepesek kerültek gróf Észtérhá'zy János uradalmába. Pécs a XIX. század közepén Magyarbólymak szórványa volt. A gyülekezet szervezése körül nagy érdemei vannak Roykó [Károly magyarbólyi lelkésznek. Eleinte bérelt helyiségben tartottak istentiszteleteket; 1844-ben pedig házat vettek és imatermet építettek, tanítót alkalmaztak s igv a szórvány-gyülekezetből liéáinygyülekezet lett s mint ilyen, 1846-ban Ma- gyarbólyhoz csatlakozott. Anyaiegyházzá 1868- ban lett. A nagyon Ízlésesein kiállított füzetét több igen jó kivitelű kép díisziti. Lelkipásztor. Október—novemberi kettős számában Kemény Lajos, Botyánszkv János, Vietorisz László, Hoffmann Ernő, Pröhle Sándor, Lábossá Lajosi, Nemes Károly, Torda Gyula és Schock Gyula beszédei találhatók. — Alkalmi beszédek: reformációi, lelkészbeiktatási, esketési és temetési beszéd.
