Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1924-10-26 / 33-34. szám

14 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1&24 evang. keresztyénség a világon, ami hangosan megcá­folja azt a pápás vádat, mintha az destruktiv és romboló vallásos-erkölcsi és politikai élet és világfelíogáa volna. Azért sürgetik nálunk és másutt is a Jézust elhagyott és velük rokon jezsuitáik a tridenti zsinat ama dogmati­kus határozatát és ennek veszedelmét csonka hazánkban is érezzük, hogy „haereticos et skismaticos pro posse persequar!“ Állunk elébük! Élő világvallások. Azokról beható hosszas tanulmá­nyozás alapján nagy müvet irt Hume amerikai tudós. Azok között első helyen áll a keresztyén vallás 557, Kon- íurius vallása 250 és a mohamedánizmus 230 millióval. Az indiai hindusok száma 217 s a buddhistáiké 137 millió. Tudósunk szerint a legkisebb vallási közösséget Zotro- asster perzsa tana és hitrendszere képviseli 100 ezer kö­vetövei. És ezt a múmiát akarják ma Nietzsche módjára újból kiásni és benne Krisztus közvetlen elődjét látni. Még előcsarnoka sem lehet, mint a zsidóság és a pogány­ság. Mint látjuk, nemcsak a bel-, hanem a külmisszió szá­mára is sóik még a vetni és aratnivaló. Az amerikai tudós idézett müve üdvösen egészíti ki Warneck világhírű kül- missziói történetét. Nekünk itt csonka hazánkban egyelőre a belmisszióval kell még beérnünk, amelyet az egyetemes felügyelő klasszikus szépségű elnöki megnyi­tója is erősen hangsúlyozott. Ez pedig ma igen nagy és nehéz munka, amelyhez nagy hit és még áldozatosabb szeretet szükséges. Ment — mondja Szabolcska M. — „csak egy vaMás van a világon és ez a krisztusi szere­tet “ A világháború felelőssége. Ebben az u. n. győző hatalmak hivatalos hazudozásainak a légiójával megtelt kérdésben a német történettudósok okú 3-iki m.-frank- furtd értekezlete a következő kijelentést tette: „Az egyes népek, nemzetek, országok vagy pártok a világháborúért való felelősségének kérdése csakis az abban részt vett hatalmak nyilvános és titkos levéltárainak alapos és mód­szeres forrásszerü kutatása alapján oldható meg végle­gesen. E kérdésnek a győző hatalmak diplomatáinak egy versaillesi vagy trianoni aktusa által való eldöntése olyan szörnyűség, amelyre eddigelé a világtörténelemben senki sem vetemedett. A versaillesi békekötésben és a Trianon­ban kikényszeritett aláírás a történettudományra nézve teljesen jelentéktelen. Hogy pedig éppen Németország támadása indi tóttá volna meg a világháborút, a történői i tényekkel homlokegyenest ellenkezők.“ Úgy .látszik tehát, hogy kezd már virradni és majd csak kiderül az igazság, amelyet Rein, a nagy jénai pedagógus hozzánk intézett levelében igy formulázott, hogy ez a világháború és an­nak befejezése az u. n. győző hatalmak szégyene, gyalá­zata. Hát a mi rabló utódállamainknak van-e lelkiisme­rete?! A Deák-téri lelkészi kör október 31-én délelőtt 11 órakor kezdődő istentisztelettel üli meg a reformáció 407. évfordulóját. Prédikálni dr. Raffay Sándor püspök fog. Lesznek még istentiszteletek d. e. 9 órakor (ifjúsági) és 10 órakor (katonai). .Előbbin Gaudi L. vallástanár, utóbbin Szabó G. katonai lelkész fog prédikálni. Ugyanaznap délután 6 órakor rendezi reformációi em­lékünnepét, a Deák-téri templomban, a Deák-téri Luther- szö vétség is, melyre ezúton hívja meg az elnökség az ér­deklődőket. Az ünnepség Tendje méltó lesz a nap jelen­tőségéhez, de az eddig rendezett ünnepségekhez is. Egy­ben közli az elnökség azt is, hogy november 7-től kezdve december 19-ig minden pénteken délután 6 órakor vallá­sos estélyeket is rendez, amelyeken egy 7 előadásra ter­vezett sorozatban tárgyalni fogják az előadók: Luther hatását az életre és pedig: a vallásosságra (nov. 7-én), az erkölcsiségre (nov. 14-én), az egyházra (nov. 21-én), az államra (nov. 28-án), a kultuszra (dec. 5-én), a kultúrára (dec. 12-én) és a magyar nemzet életére (dec. 19-én). Az első három előadást dr. Raffay Sándor püspök, a 3—6, dr. Kirchknopf Gusztáv egyházkeTÜleti lelkész, a hete­diket dr. Szigethy I.ajos ev. főgimnázium! tanár fogja megtartani. A Szövetség megfelelő kísérő számokról is gondoskodik és minden érdeklődőt szívesen iát. (Belpű dij nincs.) Az evangéliumi alapon dolgozó magyar Ichthys cserkészcsapatok 1924. október 26-án avatják fel zász­lajukat a Vilma királyné-uti (faori) református templom­ban délelőtt 10 órakor. Prédiálni Szabó Imre ref. lelkész fog. A zászlót lapunk szerkesztője fogja megáldani. A zászlóanyai tisztet üzv. báró Solymossy Ödönné vállalta. A zászlót Ravasz Árpád ref. főgimn. igazgató, a Ma­gyar Cserkészszövetség dásztagja fogja átvenni. 12—i-'g séta a Képzőművészeti Múzeumban. y% 4—5-ig séta a Vá­rosligetben. Kiindulás a Széchényi-szigetrőL Schulek Já­nos építőművész, képzőművészeti tanácstag és Szent- györgyi István szobrász, képzőművészet') főiskolai tanár vezetésével.) 5—6-ig cserkószősszejövetelek a fasori ev, főgimnázium összes helyiségeiben. 6—%8-ig ichthys- tábortüz a nagyközönség bevonásával. E ritka ünnep­ségre jöjjenek el minél többen azok közül, akik hisznek Magyarország feltámadásában és adakozzanak az ünne pély költségeinek fedezésére is. Egyházhüség. Annak és a szülőföld szeretettének ritka szép jelét láttuk a minap a Deák-téri ev. templom­ban, amidőn az egyetemes gyűlés alkalmából Magyart Miklós zalai esperes és kapolcsi lelkész egykori konfir­mandusának-: Molnár István fővárosi tisztviselőnek és ne­jének 25 éves (vegyes) házasságát megható szép beszéd­del megáldotta. Áldás és béke legyen továbbra is velüK.. Tehát mások is! Nagy feltűnést kelt politikai és sajtókörökben — írja az egyik napilap — Gaspari bíbo­ros államtitkár újabb bizalmas körié vele, melyben hivat­kozva Laurenti bíborosnak annak idején a papság poli­tizálása ellen intézett felszólítására, nemkülönben XI. Pins pápa legutóbbi beszédére, arra hívja fel a püspökök figyelmét, hogy a papságot tartsák vissza az aktiv poli­tikában való részvételtől. — A Vatikán ezen körrendeleté a nacionalista körökben élénk benyomást keltett. Don Sturza erre a támadásra kijelentette: „Mi nem hajiunk meg, akármit csinál is a vatikáni“ — Mi úgy tudjuk, hogy Don Sturza róm. kath. vallásu. Az Egyetemi Luther Szövetség f. hó 18-án tartotta ünnepélyes alakuló közgyűlését a Deák-téri ev. iskolák dísztermében: Megjelentek: dr. Raffay Sándor ev. püspök, dr. Mauritz Béla tanáréinak, báró Kaas Albert, akit a közgyűlés nagy lelkesedéssel diszelnökévé választott, majd Plenczner Sándor szép beszéd kíséretében átnyúj­totta az erről szóló díszes ökle velet. — Kaas báró megha­tott hangon mondott köszönetét az ifjúságnak, de az ér­dem — úgymond — nem az övé, hanem azé az ev. tár­sadalomé, amely lehetővé tette a nyomorgó prot. ifjú­ság támogatását. — Raffay Sándor püspök ur emelkedett szólásra ezután -és kifejtette, Kaas báró az édesapja, Kaas Ivor báró Írásaiból merítette két nagy életelvét: a haza és a vallás szeretetét. Arra kéri az ifjúságot, hogy e két elv vezérelje hazánJk újjáépítésében. Mint a mo­hácsi vész után, úgy ma is a® evangélium az, amely ki­vezeti szegény hazánkat szerencsétlen helyzetéből. — Beszéde végeztével 1 millió koronát ajánlott fel az arra rászorult hallgatók segélyezésiére, amely összeg Kaas báró és a jelenlevő előkelőségek áldozatkészisége folytán 4 millióra emelkedett. — Ruzicska Andor szünidei elnök, majd Plenczner Sándor tb. elnök és Polster Gyula felszó­lalása után egyhangúlag megválasztották az uj tisztikart: Elnök Ruzicska Andor, alelnökök Nagy Kálmán, Pataky

Next

/
Oldalképek
Tartalom