Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1923-04-29 / 17. szám
1923 avariGámnuson urpua 5 Lelki katasztermunka. Sikerült hozzájutnunk egy püspöki körlevélhez, amelyet Geduly Henrik a nyíregyházai ev. püspök bocsáj- tott ki gyülekezeteihez Az egésznek az alapgondolatát oly érdekesnek találjuk, hogy egy kis rövidítéssel kortörténeti szempontból is az egész levelet közöljük az alábbiakban. A tiszai ág. h. ev. egyházkerület püspökétől. 465/1923 szám. Nagytiszteletü Lelkész Ur! Az idők jelei arra intenek, hogy egyháztársadalmi életünket az egész vonalon minden részletre kiterjedő figyelemmel céltudatosan programmszerüen megszervezzük. A népélet erkölcsi téren mutatkozó fegyelmezetlensége, az anyagias felfogás ijesztő mérvű térfoglalása, az egyházi, hazafias és kulturális célokra való áldozathozatal elöl történő rideg elzárkózás, túlzó szociális irányok, itt-ott atheista világnézet fel-felbukkanó jelenségei, szektárius törekvések kártételei immár el nem odázható kötelességünkké teszik az egyházmentésre s ezen az utón a jövendő egyházának szilárd alapokon való megépítésére kész munka erők céltudatos, szerves munkába állítását. Nincs idő a halogatásra, nincs mentség a kényelemre. Dolgoznunk kell, mig nappal vagyon. Tudatában annak a nagy felelősségnek, mellyel válságos korunkban egyházunk és híveink megtartásáért és megerősítéséért saját lelkiismeretünknek, papi becsületünknek, az Ur által ránk bízott nyáj eszményi épségének és az utókor itélötorumának tartozunk, bizalommal és szeretettel kérem Nagytiszteletüségedet, nyújtson nekem segédkezet ennek a nagyfontosságu — hogy ugymondjam — lelkikataszternek az elkészítéséhez. Nagy, mondhatnám korszakos értékű adatgyűjtemény lesz ez, amely egy csapásra tiszta képet tár fel az egyház benső, hitéleti élet- nyilvánulásamak hamisítatlan állapotáról s mint’ ilyen egyrészt mindenütt megmutatja a gyógyításra váró baj mibenlétét, másrészt az utókor részére eléggé fel nem becsülhető történelmi adalékként lesz megőrizhető. A fent előadottak alapján kérem lehető pontos és kimerítő válaszát kővetkező kérdéseimre: 1. Az anyaegyház, leányegvház, fiokegyházak, szórványtelepek neve, lélekszáma, adófizető tagjainak a száma, vegyes és tiszta házaspárok száma, reversálisok javunkra, kárunkra. (Külön-külön felsorolással az anya-, leány-, stb. gyülekezetekre nézve.) 2. ügy mint előbb, tehát anya-, leány-, fiókegyházak és szórványtelepek szerint külön-külön az adófizető, családfenntartó egyháztagok számszerinti kimutatása foglalkozási ágak szerint (földmivesmunkás, kisgazda, földbirtokos, ipari munkás, iparosmester, vállalkozó, gyáros, magánzó, kereskedelmi, értelmiségi. 3. Általános világnézeti kép a gyülekezetnek (anya-, leány-, stb. egyházak) valláserkölcsi felfogásáról (nagyban és egészben vallásos, hitbuzgó, áldozatkész, vagy Istentagadó, közömbös, önző, templomkerülö, túlzó, mateiialisia irányú, sektarius hajlamú, egyháziatlan) 4. Különös részletes világnézeti kép az egyes nemek, életkorok, foglalkozási ágak, társadalmi osztályok, tanya- csoportok, városrészek stb. valláserkölcsi életfelfogásáról, szembetűnő, az egyházi életre, közerkölcsrc, hitbuzgóságra, áldozatkészségre, társadalmi békére káros törekvésekről. Itt kell egyes feltűnő bűnözési hajlamokról (vadházasságok erkölcstelen nemi életmód, korcsmázások, verekedések, engedetlenség a törvényes felsőséggel szemben, féktelenkedések, stb.) a bevezetóleg említett (egyes nemek, életkorok, stb.) megosztás szerint megemlékezni 5. A gyülekezetek (anya, leány, stb.) valláserkölcsi, szellemi szórakozásának iránya, könyvek, hírlapok, folyóiratok, vallásos iratok, bibliai körök, vallásos esték, egyesületi ünnepélyek, házi áhitat, belmissziói szervek szerint. 6. A szekták térhóditási adatai a gyülekezetekben, a szekták neve és térhódításaik jellegzetes adatai (osztályok, foglalkozási ágak, életkorok, nemek szerint.) 7. A hitoktatási munka ellátása. Kik a hitoktatók? Biztosítva van e az ifjúság evang. vallásoktatása az anya-, a leány-, a fiókegyházakban és a szórványtelepeken ? 8. Az ifjúság valláserkölcsi helyzetképe. Kirívó szokásai — egyesületi élete — hajlandósága, vagy érzéketlensége a szövetségi eszme és munka iránt. 9. A leány- és fiókegyházak, szorványtelepek isten- tiszteleti és lelkipásztori ellátásának módjai, alkalmisága, az anyaegyháztól való kilométerek szerinti távolság, rendelkezésre álló fuvar és nembeli szükséglet ' 10. Milyen irányú óvó, védő, támogató, vagy irányitó munkára, közreműködésre, szervezésre, esetleg milyen sajátos feladatot teljesítő központi megbízott működésére volna s/.ükscg a Luther Szövetség igazgatósága részéről az egyéni és a közösségi hitélet élénkítésé, erősítése s a szövetségi munka bevezetése céljából ? Általános tapasztalat szerint s részben gyülekezetenként más-más az igény. Egy helyen gazdasági ismeretterjesztő, más helyen vallás- erkölcsi jellegű, ismét máshol szociális izü, vagy ifjúsági természetű, vagy különbózökép csoportosuló előadások, szervezkedések és munkásságok mutatkoznak a hitélet erősítésére és a szövetségi eszme felkarolására alkalmas útnak és eszköznek. Mindezen feltett kérdéseimre alapos, részlet s, kimerítő választ kerek nem altalános irányú jellemzéssel, hanem a való életet adatszerű fényeinek gyakorlatias feltárásával, stb. MiiiiiiMiiiHiiiiiiiitimiimiiiiiHiHiiiimmiimiiimiiiiHHiiimiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiii A tudomány csarnokából. Koren Pál: Jézus élete. B. Csaba (Corvina) 2-ik kiadás, 1921. 176 lap. Ára 40 kor. Azok a lelkésztestvéreink, akik a b. e. csabai lelkésznek Jézus beszédei, csodái és szenvedéseiről, nemkülönben a Zsidókhoz irt levélről és a Vasárnapi epistolákról szóló műveit ismerik és talán a reggeli írásmagyarázatnál fel is használták, meg fogják értem, hogy Jézus élete c. műve is tele van alapos bibliai ismerettel, sok-sok bölcs élettapasztalattal és alapos ember- élet- és világismerettel a biblia szemüvegén tekintve. Elsőrangú bibliamagyarázó a kinek ott lent az alföldön, mint azt róla Zsilinszky Mihály is Írja Achim Adóm, Szarvas nagy papja volt a mása. Gondos, nem tudományos igényeknek, hanem építő gyakorlati céloknak szolgálatában áll. Ebben méltó társa Szabó A. és Masznyik E. i. v. müveinek. Az evang. történeti tudósítások, főleg a szinoptikusok előadása fonalán ismerteti és behatóan magyarázza Jézus születését, ifjúságát, megkereszteltetését és megkísérlését, munkálkodását, szenvedését és halálát, föltámadását és végül mennybemenetelét. A 4-ik evangéliumot csak ott használja, ahol Jézus benső isteni életének és egyetlen fiusági viszonyának megvilágítására van szüksége. De jól jegyzi meg, hogy a Jézus a bibliából, a lelkiismeretből és a természet könyvéből merítette tudományát. A műnek gyönyörű részletei vannak Ilyen az a párhuzam, a melyet von Jézus halála és az aradi vértanuk halála és Vécsey tábornok kézcsókja között(137 1); jézus lábmosása és a pápa s a kath. érsekek lábmosása között, a melyet találóan „nagyképűsködésnek, szenteskedésnek és szemfényvesztésnek“ minősít (80. I.); Jézus 7 szavának kiválóan szép magyarázata. (128 I.); az „Elvégeztetett“ fejtegetése. (135. 1.); „a kommunizmus uralma alatt meggyőződtünk arról, hogy a népuralom tulajdonkép az ördögök ördögeinek uralma, nem a népből, hanem a pokolból ered és a pokolba sodorja a nemzetet“ (118.1.); „Ma szül. néktek az Üdvözítő : ez a 4 szó dióhéjban az egész evangélium. Jézus a mi lelkűnknek lelke, életünknek élete, halálunknak halála, a világnak Messiása, illetve mindenben mindenünk“ (5. I.); „némelyikünk (a főpapok között is) örökké a Péter kardját forgatja és ezer sebet üt vele az egyházon és Márkusnál is jobb emberek szivén“ (95. 1); Ilyen helyeken a szerző a legjobb német írók, p. o egy Loojs vagy Wernle lendületes fejtegetéseit közelíti meg. Igazi keresztyén vallomások és bizonyságtételek.
