Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)
1921-05-08 / 19. szám
1921 E VA NGBLiI KOSOK LkflPJfl 7 IRODALOM. A müncheni Chr. Kaiser cég „Christentum und soziale Frage“ cim alatt kisebb munkák sorozatát adja ki. Ezek közül kiemeljük a kővetkezőket : Merz, G., Religiöse Ansätze im modernen Sozialismus. Ara 2 M. 50 Pf. A szocializmusban tiltakozást lát a töke és a gép léleknélküli világa ellen. Hangsúlyozza, hogy az egyháznak még sok és fájdalmas áldozatot kell hoznia, hogy teljesen beleélje magát a mai idők szellemébe. Rittclmeyer, Dr. Fr., Zur innersten Politik. Ára 2 M A szerző két előadását foglalja össze, melyeknek egyike a munkásmozgalmakról, másika pedig arról szól, hogy a müveit osztálynak elsősorban a materializmust kell magáról leráznia, s aztán a magasabb szellemi világba kell bevezetnie a munkásosztályt, nem pedig bűnről és kegyelemről prédikálnia, mert ezt a munkás nem érti meg. Sodeur, Dr. G., Der Kommunismus in der Kirchengeschichte. Ara 2 M. 50 Pf. Élénk előadásban eleveníti meg az olvasó előtt azokat a korszakokat, amelyekben az evangélium szelleméből kommunisztikus gazdasági követeléseket igyekeztek levezetni és igazolni. Hartmann, Dr., H., Die Stimme des Volkes. Ára 3 M. 50 Pf Tapasztalatai alapján értékes anyagot gyűjtött össze, melyből megismerhetjük, hogy miként gondolkodnak a munkások vallási kérdésekben s megjelöli azokat módokat, amelyek segítségével közeledést lehet létesíteni az egyházias és egyháziatlan elemek között Geyer, Dr. Chr. und Pauli, A, Christliches und Widerchristliches im modernen Sozialismus. Ara 4 M. Az a meggyőződés adta a tollat a szerzők kezébe, hogy a szociális kérdés megoldása a német birodalom viiágtörténeti feladata volt s a bajok fóokát abban keresik, hogy az arra hivatottak nem látták meg a szociális kérdést. UiiiiMnittnmiitiuimmiiiiinmiiiiiuiniiiiiniiiminmjiiiiiiimmujiumiiiiiiimiiiii EGYHÁZI ÉLET. „Csonka-Magyarorszég — nem ország, Egész Magyarország — mennyország I“ Jubiláris Luther-flnnepélyek. Székesfehérvárott a wormsi jelenet 400 éves jubileuma alkalmából április vasárnapjain .A reformáció titkáról* szólt az igehirdetés Április 18-án d. e. 9 órakor istentisztelet volt Máté ev 10, 32. alapján. D. u. 6 órakor a nagy hitvallástétel órájában vallásos estély volt következő sorrenddel: 1. Közének 270 1—2. v. 2. Ima. Mondta Fejér Ferenc áll. tanitó. 3. Luther éneke. Énekelte az Egyházi Énekkar. 4. Worms. Jelenet Wolf .Luther* drámájából. Előadták : Czéh Pál és Seregély Sándor. 5. Worms a világ köztudatában és Luther bűntudatában. Gáncs Aladár evang. lelkész előadása. 6. Karének: Gusztáv Adolf csatadala Vidor Jánostól. 7 Bibliamagyarázat: Apostolok Csel. 16:25—34. v. alapján. Tartotta Maurer Endre fóreláliskolai tanár. 8. Közének 256. 1 v. 9. Záróima. 10. Közének 256 2. v. — A kiskőrösi evang. nóegylet is lelket felemeló és nemesítő emlékünnepélyt tartott a wormsi birodalmi gyűlés négyszázados évfordulója alkalmából ápr. hó I7-én d. u. a templomban. Az ünnepély közénekkel kezdődött, mely után Koren Márton lelkész mondott igaz áhitatos lélekből fakadó imát. A finom mű- izléssel választott szavalatok, Korén leuska szóló éneke, Mendelényi János tanitó vezetése mellett megkapó összhangban és kifejezően előadott két karének valósággal felemelte a hallgató lelkét és fogékonnyá tette azoknak az igazságoknak és az életbevágó útmutatásoknak befogadására és megtartására, melyek Blázy Lajosnénak a gyermekek vallásos nevelésérőftartott felolvasásában csendültek meg. A gyermeke lelki nevelésére törekvő anya közvetlen megnyilatkozása volt a felolvasás s igv hatása is annál élénkebb Blázy Lajos lelkésznek a mai idők hatása alatt álló lélek fohászkodását visszatükröző imája után, közének zárta be az ünnepélyt, amely nemcsak méltó volt a wormsi gyűlés nagy hősének szelleméhez, de tanúbizonyságot tett arról is, hogy a kiskőrösi evang. Nőegylet és vezetősége hivatása magaslatán áll s oly irányban is működik, amelyben arra a mai időkben leginkább szükség van. — A budai Evangélikus Szövetség által a budavári templomban rendezett emlékünnepélyt Dr. Varsányi Mátyás lelkész buzgó imája vezette be. Az ünnepély középpontja Dr. Tolnay Lajos, ügyvezető alelnök tartalmas beszéde volt, aki találó vonásokkal rajzolta meg Luther világtörténelmi nagy egyéniségét, jellembeli kiválóságát: az elvekhez halálig tartó hűségét, Isten szavára, a lelkiismeretre való hallgatását, arra mutatva reá, hogy elárult, letiprott, önbüneinktől lealacsonyított magyar nemzetünknek lutheri egyéniségekre van szüksége. Különös elismeréssel külön adózunk Sárkány Sándor orgonaművésznek, aki a budai egyház rozoga orgonáján is művészit produkált, midőn Boéllmann és Guilmant egy szerzeményét adta elő. Az angolországi művészi körútjáról most hazatért Borsody Ödön csiszolt, művészien tökéletes hegedüjátékával a közönséget elragadta. Dr. Keszt- ler Ede Végvárinak és Váradynak egy hazafias költeményét szavalta felülmúlhatatlan tökéletességgel. Dr. Kcsztlerre mi evangélikusok büszkék lehetünk: a jctenkornak ő a legnagyobb szavaló művésze. A pesti Deák-téri Ev. Szövetség április hó 29-én Györy Vilmosnak, a jeles költőpapnak emlékét újította fel. A nagy Székács vejének s hivatali utódának fáradhatlan szorgalmát, óriási munkabírását, csodás nyelvismeretét, valamint papi és családi erényeit Csengödy Lajos méltatta. A szövetség gyermekkara Mendöl Ernő vezetésével Dohnányi: „Hitvallás“-át,valamint egy Győry Viimos szövegére énekelt chorált adott elő. Raáb György, Rásó Márta, Hropkó Árpád, Szántó Margit, Balogh Ernő és Broschko Klárika „Ezüsthurok Győry Vilmos lantjáról* címen Győry komolyabb verseiből szavaltak. Majd öt kisleány: Krizán Vilma, Hudák Mária, Farkas Anna, Németh Margit, Fulajtár Aranka a költő kedves gyermekkori verseit adták elő. Kümmerle Ottmár Győry: „Honfiének“ c. költeményét szavalta el. Végül az Ev. Eőisk Szövetség Énekkara, Lahmann György karnagy vezetésével a Hymnus művészi előadásával fejezte be a szép ünnepélyt. Lelkészmeghlvás. A tokaji egyházközség Szelényi Endre kölesei lelkésszé történt megválasztásával megüresedett lelkész! állásra ápr. 24-én tartott közgyűlésen egyhangú bizalommal Marcsek János budapesti vallástanár meghívását határozta el. A bányai ev. egyházkerület aszódi leánynevelő intézetének felügyelőjét Sárkány Ernő főszolgabírót április 24-én iktatta hivatalába Dr. Raffay Sándor püspök, ki feleségével. Schulek Jánosnak a budai egyházközség II. felügyelőjének, mint az aszódi intézeti épületeket gondozó építésznek. Hamvas József tanárnak s a kerület világi jegyzőinek kíséretében délelőtt érkezett meg az intézet gyönyörű kastélyába, melynek terraszán az intézeti növendékek s tanárnőik fogadták a főpásztort. A felügyelő beiktatása az intézetnek szép freskóiról hires tágas dísztermében egy az intézeti növendékek és tanárnőik által rendezett gazdag műsoru matinéé keretében folyt le. A püspök megnyitója * után Sárkány Ernő letette a Dr. Licdemann Frigyes főjegyző által felolvasott esküt s szép székfoglaló beszédében meleg szeretettel nyilatkozott az egyházkerület legszebb intézetéről, melynek irányításában eddig is tevékeny részt vett. Beszéde után kolofont Erzsébet igazgatónő a tantestület nevében, egy leányka a növendékek nevében, Chugyik Pál lelkész pedig az egyház- község nevében üdvözölték a felügyelőt, ki az édesatyjára, néhai Sárkány Sámuel püspökre emlékeztető kedves közvetlenséggel mondott köszönetét a tisztelgőknek. — Délben diszebéd volt az intézetben, melyen a püspök és Osváth G. főgimn. igazgató mondottak a gyermeksereg
