Evangélikusok lapja, 1920 (6. évfolyam, 31-34. szám)
1920-12-12 / 32. szám
1920 EVANGÉLIKUSOK liAPJA 7 előadása a tudás és a kedély, a hűség, a melegség oly igaz forrása volt ezúttal is, hogy azt a mély és közvetlen hatást, melyet a közönségre gyakorolt, csupán az a fájdalmas tény csökkenti, hogy minden irodalomtörténeti műben méltó helyet követelő előadását nem örökítette meg. Nagy kár, ha az ily alkotások nem maradnak fenn az utókorra, Végül Raáb Kálmán, ev. theologiai akadémiai hallgató, szavalta el hatalmas orgánumával, mély igaz érzéssel „A magyarokhoz“ c. ódát, mely a közönséget tapsra ragadta. A közönség soraiban Raffay Sándor püspökünk és neje, a ma is élő Berzsenyi család tagjai s az Ev. Szövetség egész választmánya jelen volt. A következő hasonló irányú estélyek a Székács József s a Győry Vilmos estélyek lesznek. Az Újpesti Evang. Szövetség vallásos estélye. Az Újpesti Evang. Szövetség, mely alig néhány heti fennállása után máris több mint 200 tagot számlál, igen szép ünnepet rendezett f. év november hó 28-án, vasárnap, az ottani ev. templomban. A díszes közönség a magas nívón álló szónoklatokat és a művészi ének- s zeneszámokat és szavalatokat egyaránt nagy elismeréssel jutalmazta. <ieduly Lajos lelkész megható és a Szövetséget is gyönyörűen felkaroló záróimájában köszönetét mondott az összes szereplőknek. Ezek közül, mint a Deák-téri Ev. Szöv. meghívott kiküldöttei, Csengődy Lajos ev. lelkész bibliamagyarázata a mai idők szelleméhez mérten tanúskodó igaz magyar protestáns szárnyalásával a legmélyebb hatást gyakorolta a jeienvoltakra; Győry Loránd pedig az Evangélikus Szövetség az egész világ evangélikusaira nézve áldásos voltát bizonyította be immár tényékké vált eredményekkel s egyben a munkáskérdéssel kapcsolatosan is hangsúlyozta a megoldásra váró feladatokat. A vallásos est szép anyagi eredménnyel járt. A Deáktéri Ev. Szöv. választmánya Csengődy Lajos deáktéri másodlelkészt legutóbbi ülésén a kulturális szakosztály alelnökévé választotta meg. A Deáktéri Ev. Szöv. gyermekénekkara Mendöl Ernő sz. főv. énekszaktanár és óbudai egyházi karnagy vezetése mellett szép haladást tanúsít. A kis dalosok száma már 125 s az iskolai szünetek dacára is állandóan, majdnem teljes számban látogatják a hetenkint kétszer tartott próbákat. A 8—12 éves leánykák és fiuk minden időjárási és közlekedési nehézséggel dacolnak, holott nem kényszer, csupán jó szó és saját lelkesültségük vezeti őket. Mint halljuk ez a liliputi énekkar s a közülük zongorában és hegedűben külön is kiképzett fiúcskák és leánykák február havában egy egész estét kitöltő hangversenyt fognak rendezni. Első szereplésük az „Erős vár a mi Istenünk“ eléneklésével a deáktéri ev. templomban a reformáció emlék istentiszteletén volt, azóta pedig f. é. december hó 4-én az Óbudai Ev. Szövetség szép ünnepélyén szerepeltek, mely alkalommal az Erős vár-on felül Mendelssohn hálaénekét is nagy sikerrel adták elő. Mendöl Ernő szép munkásságát követendő például ajánljuk a szövetségek figyelmébe, mert a gyermekeknek több szólamu éneke az általános zenei műveltségnek a legbiztosabb alapját képezi. Gy. L. A Budapesti Deáktéri Evang. Szövetség a Gyámolitó Szakosztály rendezésében karácsonyi vásárt tart. IV. kerület, Sütő-utca 1. sz., II. emelet. Megnyitás 1920 december hó 17-én délután 4 órakor. Árusítás december 18 án d. e. 9 órától délután 7 óráig és december 19 én déli 12 órától délután 7 óráig. Belépő dij 2 korona. A vásár rendezésében a háziasszonyok egész serege buz- gólkodik. A Budapesti 111. kerületi Evangélikus Szövetség dec. 4-iki zászlóbontásánál Dr. Raffay Sándor püspök az Evangélikus Szövetségről mondott beszédet. Megemlékezett arról, hogy az összeomlás idején alakult meg a szövetség, mert a keresztyén eszmének megmentésében látták a szabadulást. A keresztyénség teremtette meg a magyar államot. Akkor csak egyféle keresztyénség volt, mert a keleti egyház nem folyt be a nemzet életébe. Ma is egyféle keresztyénségnek szabad csak lenni, ha érvényesülni akar a nemzet megváltó ereje. Az Evangélikus Szövetség azért alakult, hogy kezét nyújtsa erre a közös munkára. Ami rokonszenv eddig Magyarország felé fordult, azt ésak keresztyén hitvallásának köszönheti. Osztályharcok irtó veszedelme pusztulással fenyegeti az emberiség sok évezredes munkáját és nyomorba dönti a munkásosztályokat. A keresztyénség ezzel szemben nem harcot, hanem békességet hirdet, ebben a békében áldásthozó munkát és szabadságot. Tisztelettel és szeretettel nézi keresztyén felebarátait, akik más szertartással ugyanazt az Istent tisztelik. Minden vallásos ember értékes tagja az államnak, csak a vallástalan veszedelmes. A keresztyén kurzus csak akkor teremthet jó gyümölcsöket, ha valamennyi keresztyén egyház egymást megbecsülve, közös épitő- munkára egyesül. A kulturestét Martin Gyula elnök nyitotta meg, Mendöl Ernő énektanár gyermekkara egyházi dalokat adott elő. Venczell Béla és Tiszovszky Gizella, az Operaház tagjai nagy hatással énekeltek, Grill Lola hazafias verseket szavalt, Hamvas József az evangéliumi eszméhez a történelem folyamán kapcsolódott idegen elemekről tartott előadást. A befejező beszédet Mohr Henrik lelkész mondta. A szegénysorsu evang. főiskolai hallgatók segélyezése érdekében követésre méltó mozgalmat inditott a budapesti Deák-téri Szövetség. Felhívására ugyanis már eddig 102 hívünk jelentkezett a segélyezésre, és pedig 10 egyén kész- pénzbeli segélyt ajánlott fel, (7430 K, melyből 6580 K már be is folyt) 92 család pedig ingyen ebédet (hetetenként 105 ebédet) ad sokat nélkülöző hittestvéreinknek. Ezidőszerint tehát az evang. főiskolai hallgatók Szövetsége által segélyezésre ajánlott ifjak közül harmincötén, hetenként
