Evangélikus Népiskola, 1935

1935 / 6. szám - Könyvismertetés

175felöl az, hogy ezután megjelenendő bármely énekeskönyv szerkesztője számára forrásul szolgáljon. Magyarajkú gyülekezeteinkben tehát nem pótolhatja a használatos gyűjteményeket, a házi áhítat gyakorlására azonban ott is megfelelő eszközül lesz felhasználható, mert a hozzáfűzött Kegyes Imádságok szintén mélységes megnyilatkozásai a bűn terhétől szabadulni akaró és Istent kereső keresztyén léleknek. Szabad átdolgozásban számos darabja van közhasználatban ma is; ez a fodítás szöveg dolgában az eredeti gondolatmenethez, vers'elés dolgában a megszokott dállamokhoz alkalmazkodik és minden ek’f elett a tartalmi hűség, könnyen-érthetőség és zavartalan énekelhetőség követelményeinek akar megfelelni. Az énekeket Vie- tórisz József dr. főigazgató, az imákat D. Geduly Henrik püspök fordította magyar nyelvre. Az énekszöveg teljes megértésében és helyes értelmezésében Kellő Gusztáv lelkész, a dallamok megállapításában és alkalmazásában Krecsák László kántor-karnagy volt a fordító segítségére. A 944 oldalra terjedő és ifj. Kellner Ernő könyvnyomdájából kikerült szép kiállítású mü erős félvászon fekete kötésben példányonkint 3 pengőért szerezhető meg ifj. Kellner Ernő könyvnyomdájában (Budapest, V., Csáky-utca 10). A szállítással járó csomagolási és postaköltség (példányonkint 60 fillér, több* példány rendelésénél egyenkint 30 fillér) a megrendelőt terheli.

Mikola Sándor: A fizika gondolatvilága. Budapest, 1933. Szerző kiadása (Kókai L. bizománya). 411 old. Vászonkötésben ára: 10 P.

Kitűnő könyvet bocsátott közre Mikola Sándor, az ev. gimn. igazgatója és az Akadémia levelező tagja. Akit a fizika és a csillagászattan legmodernebb problémái érdekelnek s a legújabb megoldásokkal, eredményekkel akar megismerkedni, nem találhat ki- tünőbb kalauzt e világos és mérsékelt árú könyvnél. Az I. fejezet szól a közvetlen tapasztalat fizikájáról, az ősember fizikai eszközeiről (kalapács, tűz, fonás, kerék, szekér) s azok hatásáról a civilizáció kialakulására sok eredeti gondolattal, majd áttér az emberi beszédre, számra, Euklidesz axiómáira, a téralakzatok, a mértan (Egyiptom, Babylon, Görögország, Euklidesz) kialakulására, időmérésre, a látás eszközeire (a hatásuk a világfelfogásra; XVII. század), hőmérséklet mérésére, kialakulására, a gőzgépre, elektromos jelenségekre (Maxwell, Faraday); fejtegeti az energia megmaradásának és szétszóródásának elvét, az energetikus világfelfogást, látható s láthatatlan sugarakat, katod-, pozitiv-, Röntgen- radioaktiv sugarakat s a kozmikus sugárt. A II. rész behatóan fejtegeti ,,Makro- kozmosz fizikája“ címen az ókori kozmológiákat, a földközépi világ- rendszert, Arisztotelész világrendszerét, a skolaszticizmus világszemléletet, majd áttér a tudomány, hajózás fejlődésére, Kopernikusz, Kepler, Galilei világrendszerére. Tárgyalja a világnézet és a megismerés problémáit a középkor és az újkor átmeneti időszakában (tudomány és vallás szétválasztása, visszaesés a babiloni csillagjóslásba, mágiába; a tekintélyelv elleni harc, a mathematika értékének felismerése, Galilei, Bacon). A kérdés ugyahis: Hogyan alakult át a skolaszticizmus dinamikus világfelfogássá? A további részek szólanak a dinamikus világfelfogásról és a makrokozmosz