Evangélikus Népiskola, 1930
1930 / 4. szám - Szende Ernő: Szellemi beruházás
Ö8 főként, aki a forradalmat csinálja“, de az ő forradalmából nem üszkösen, sem tépetten, hanem testben erős, lélekben nemes, művelt, hazaszerető nemzetként emelkedik ki népe. Páter Jenő. Szellemi beruházás. Irta: Szende Ernő. Divatos jelszó ma, hogy minél kevesebbet költsön az állam adminisztrációra, személyi kiadásokra, de annál többet beruházásra, invesztícióra. S ha most tárgyilagos szemmel kihalásszuk az igazságot, akkor látni fogjuk, hogy hát mi is tulajdonképen a hasznot hajtó beruházás ? Látjuk, ma rengeteget költenek útépítésre ; ami ma jó, azt holnap újból átépítik, hogy aztán egy-két év múlva újból megépítsék — az autóknak ! Mert a szekerek döcöghetnek a jó öreg országutakon, vagy tengelyig süppedhetnek a nem országutakon, ki törődik ma az ekhós szekérrel ? Tehát az autós utak munkája, a földhordás, kőtörés, kubikus munka, cement, makadám stb. beruházás hasznos beruházás, Simán suhannak a gépkocsik, sok munkás talál kenyeret, még többet keres a vállalkozó, a gyáros. Hasznos beruházás, ha állami pénzen bankot, részvénytársaságot, vagy bukott tőzsdést talpra állítanak, mert az újból életre kel és sok pártfogoltat el lehet itt helyezni és sok állami nyugdíjas, kettős fizetéssel valahogy csak eléldegél. Csak a szellemi beruházásra gondolnak kevesen. Pedig az is hoz sok közvetlen hasznot úgy az egyesnek, mint a nemzet összeségének. A tanítókról, tanárokról és lelkészekről van itt szó. Ezek munkáját nem lehet pusztán adminisztrációnak, kezelési munkának venni. Ők nem „adminisztrálják“ az iskolákat s nem „kezelik“ a népet, hanem, tanítják, oktatják, nevelik minden szépre és nemesre az ifjúságot s a lelkészek folytatják tovább. Tehát ők olyan produktiv anyagot kalapálnak, amiből tudomány, műveltség, erkölcsiség, Isten és hazaszeretet születik s ezáltal anyagi haszon is származik a nemzetre. Tehát e hárem faktor munkája és hivatása hasznothozó beruházás. S ha az, akkor az ő fizetésükre, iskolákra költött állami költség nem adminisztratív, nem személyi költség. Az iparos szakműveltsége, a földmíves többtermelése, a kereskedelem élelmessége elsősorban a tanítók, tnárok munkája. S az ő munkájuk kellőleg van honorálva ? Erre felelni sem kell ! Ellenben a munka az gyarapodik, a teher nő, a létfentartás gondjai idő előtt megőrlik, aláássák az egészséget. Új tanterv, új tanítási, nevelési mód, egész új közoktatási'rendszer bontogatja a szárnyát, mely lassan-lassan átgyúrja eddigi köz- oki atásügyiinket s ezen reformok minden súlyát mi érezzük elsősorban s a jövőben még súlyosabb feladatok fognak ránk hárulni. S amikor a tanulók túlterheltségén akarnak könnyíteni, az is új túlterheltséget jelent nekünk. Mert a tantervet nem elég papíron megcsí-