Evangélikus Népiskola, 1930
1930 / 4. szám - dr. Szelényi Ödön: A néptanító az irodalomban
104 nem hívják és kitűnik, hogy Esztike csak mcst szereti igazán, hogy rokkant és boldogan az övé lesz : az ő ,,édes jobb keze“ az iskolában is, amelynek életéből csak annyit látunk, hogy ott a szeretet honol. Sebők Zsígmond: ,,A kászonházi tanító“-ban (Bajcsányi de eadem és egyébb elbeszélések Budapest. 1899] 3 tanyai tanítót szerepeltet, a negyedik maga a házigazda. Az ásotthalmi kicsi arcú, fekete bajszú, sovány fiatalember volt, aki gavalérossan öltözködött. Ép az ellentéte a feketeháti : kis köpcös, ragyavert, barázdás arcú, elhanyagolt öltözetű, nős, csak a leányának él, végre a kászcnhátí tanító szelíd arcú, alázatos ember, aki cikornyásan beszél és boldog, hogy tanúit emberek körében lehet. Pedig éppen csak hogy evett valamit, azután megindult nagy útjára, magánosságába. Ott él nyomorék gyermekével (felesége elhagyta) és évekig feléje se néz a városnak. A többi három kártyázik, ő meg már boldog, ha hallhatja a hangjukat. Csak vázlat, amit Sebők ad, mégis belevilágít a tanyai tanítók árva életébe, hogy — hogy nem igyekeznek erőt venni a lenyűgöző elha- gyatottságon .... Egy tanítónő a középpontja Bródy Sándor ,,A tanítónő“1 című falusi életképének. A magyar társadalom egyik csúnya kinövése, a protekciórendszer ellen fordul, de ezt át meg áthatja a Bródyt annyira jellemző erotizmus. Mindenki megkörnyékezi a faluba érkező szép fiatal Tóth Flórát : a káplán, a szolgabíró, Nagy Pista, a nővadász, a parasztmilliomcsnak a fia. sőt még az öreg föúr is a szerelemről beszél. Előre látható, hogy mi történik. Ahány férfi, mind ostromolja Flórát és mikor őket visszautasítja, ellenségeivé lesznek. Az egyetlen tanító, aki különben okleveles középiskolai tanár, de nem kapott állást, gyönge ahhoz, hogy megvédje. A fiatal Nagy persze a leghevesebb, a legerőszakcsabb, amikor pedig ő is visszautasításban részesül, éjjeli zenével hírbe hozza a leányt, akit erre távozásra szólít fel az ellenséges iskolaszék. Ekkor megjelenik Nagy, megkéri Flóra kezét, kierőszakolja, hogy gőgös szülei ugyanezt tegyék és Flóra némi vonakodás után az övé lesz. Nyilvánvaló, hogy szerelmi történet az egész, a magyar falusi iskola életéből nem tudunk meg semmit, az iskolával vonatkozásban levő eszmékről szó sincs. A magyar néptanítóról a legszebb és legértékesebb könyvet Gárdonyi Géza írta, aki tudvalévőén maga is falusi tanító volt a javából. ,,Az én falum“, Egy tanító följegyzései. (1899—1900) két kötete jellemző typusokat vonultatván föl, színes képet ad a falusi népről. Amit ad a magyar felusi és mezei életnek mczaikszerü rajza egy éven át — tele értékes reflectiókkal, erkölcsi gondolatokkal, poe- tíkus természeti rajzokkal. E keretből természetesen a tanító sem hiányozhatik. Tekintélyes alakja a falunak, akit megbecsül mindenki, nemcsak a gyerekek, akiket tanít, hanem az öregek is, akiket szintén nevelni, vezetni igyekszik, bár kevesebb eredménnyel. Különösen a babona ellen vív valóságos szélmalomharcot. Szinte örökletes bűn ez, melyet a fiatal nemzedékben azonban már sikerrel küzd le. De ettől az egytől eltekintve, a szülők is kedvelik, szívesen látják, hallgatnak a tanácsára mikor egy festő a faluba vetődik, hiába kopogtat mindenütt, senki sem akarja megengedni, hogy a képét ,,megrontsák“, míg-
