Evangélikus Népiskola, 1916
1916 / 5-6. szám - Stoll Ernő: Tanítók feladata a gyermekvédelem és a patronázs szolgálatában
Tegye meg az iskola is e tekintetben amit csak tehet, hangoztassa minél többször, hogy a komoly munka nem alázza le a művelt embert s hogy becsüljük meg a munkást, az iparost és kereskedőt. S ezzel jó szolgálatot teszünk a hazának is, mert a gazdasági, ipari s kereskedelmi ügyet előbbre vinni segítjük s előkészítjük a nemzet boldogulását. Munkálkodjunk tehát erős akarattal és kitartással, mert „Romlott szív és romlott elme, kit hazája hő szerelme szép tettekre nem hevít.“ Sokoray Gyula, ev. tanító. — 76 — Tanítók feladata a gyermekvédelem és a patronázs szolgálatában. (Folytatás.) A gyermek az erkölcsi hibákat örökli vagy szerzi, de nem teremti. Miként a paleontologia, morfológia, fejlődéstan által bebizonyítva az összes élő lények nagy egysége s a fejlődés fokozatbeli, de nem biológiai különbsége, úgy minden élő lénynél megtaláljuk a létért való küzdést. E küzdés, ha a geológiai számítások helyesek s tízmillió éve annak, hogy a földön élőlények vannak, úgy akkor ezóta tart és fog tartani míg élő lesz a földön. Ha a méhmagzat az embriológia szerint átéli az anyaméhben az átalakulás fokozatait, ha a gyermek a pszihologiai tények szerint visszatükrözi az emberiség lelki fejlődését, úgy tudjuk az átöröklés eddig ismert törvényeinél fogva is megállapítani, hogy a gyermek az individualitás határain belül átéli az emberiség erkölcsi életét is. Az emberiség erkölcsi élete mindig a létért való küzdéssel van összekötve, csak a nyelv, szokás, erkölcs, vallás, társadalom, állam módosít rajta, melyek úgyis szerepelnek, mint a történeti fejlődés eredményei. Marx és Engels történelmi materializmusa is az emberi cselekvések okait a szükségleteikben keresi s ezzel megadja a vizsgálódásnak azt a nyugvópontját, melynek magaslatára eljutva kiki nyugodtan analizálhatja az egyesek, népek, nemzetek ténykedéseit s keresheti a gazdasági viszonyokban az okokat, mint a cselekvések mozgató erőit. Ha a genezis írójának, Mózesnek könyvében lapozgatunk, látjuk itt is, hogy véres kézzel, gyilkos eszközzel lép az ember
