Evangélikus Népiskola, 1914
1914 / 1. szám - Szűcs Imre: Akikkel senki sem törődik
— 5 — Akikkel senki sem törődik. Egyik napilapban olvastam a napokban, hogy a régen nyugdíjazott állami tisztviselők szervezkedtek, hogy nyugdijuk felemelését az illetékes helyen szorgalmazzák. Eszembe jutottak azonnal a mi kiérdemült veterán öreg tanítóink, akikkel senki sem törődik. — Járási, megyei székhelyeken s eldugott falvakban gyakran találkozunk munkában kifáradt, tisztességben, megőszült nyugdíjas felekezeti tanítókkal, kik örömmel beszélnek, hogy a fiatal tanító nemzedékről, hol jobban, hol kevésbbé jobban, de mindenütt valahogy csak gondoskodik a kormány, de fájó szívvel gondolnak saját helyzetükre s elkeseredetten mondják : múltamban nincs öröm, jövőmben nincs remény. Múltjuk emlékezteti őket a fárasztó munkára s a gyermek-neveltetéssel egybekötött nyomorúságra, jövőjük pedig az aggkor gyengeségeire, sokszor szenvedésteljes napjaira s a szegényes nyugdíjra. :— A múltban csekély volt fizetésük, de most még kevesebb a nyugdijuk. Akkor olcsóbbak voltak az élelmi s ipari cikkek, csak megéltek ; de most a beállott nagy drágaság folytán nyugdijuk oly kevés, hogy alig elég a megélhetésre s ha jönnek az öregséggel járó beteg napok, bizony falu helyen sokszor kénytelenek szegénységük folytán az orvosi gyógykezelést nélkülözni. — Helyzetük tarthatatlan, nyugdijuk méltánytalan, sőt igazságtalan. Nem tudom megérteni, miért kapjon egy már 10 évvel ezelőtt 40 vagy több szolgálati évvel nyugdíjazott tanító csak fele annyi nyugdijat, mint egy most nyugdíjazott 30—40 szolgálatú tanító ! ? Hisz a múltban egyforma munkát végzett mindegyik, s a jelenben egyforma drágán él mindegyik. Igaz, így Írja ezt elő a nyugdíj rideg betűje. — De lehet és kell is ezen tarthatatlan állapoton változtatni. — Az államiak megpróbálják s hiszem, hogy siker koronázza fáradozásukat. — Nem tudom, hogy bizottságuk elnöke dr, Szalkay Gyula (Budapest II, Lánchid- utca 2.) mily tartalmú memorandumot fog átadni az illetékes fórumokon? Nem tudom, hogy beszél-e a memorandum a felekezeti tanügy munkásairól ? Azt azonban érzem, hogy a mi nyugdíjasainkról is kell gondoskodnunk és pedig sürgősen. Néma gyermeknek anyja szem érti szavát, veteránjaink fizikai s anyag! gyengeségük folytán nem gyülésezhetnek úgy, mint az államiak. — Messze a fővárostól elhagyatottan élnek csendes
