Evangélikus Népiskola, 1903
1903 / 6. szám - A soproni evang. tanítóképző-intézet gyakorló iskolájának részletes tanterve
173 ból annak területére esik. Föltüntetjük minden megye székhelyét is. — Végül kiegészítjük mindezt a vasutak szerinti utaztatással. Főbb vonalak : magy. állami, déli, győ-sopron-ebenfurti, pozsony-szombathelyi stb. 18.—20. féléra. Folytatás. Dunántúl terményei, lakói s azok foglalkozása, műveltsége és nemzetisége. (L. Tankönyv 140. II) 21. félóra. A dunántúli vidék térképi felvétele. (A tanító a fali táblán rajzol, a gyermekek utána.) Jegyzet. Ez időben tárgyalandó az »Olvasókönyv« 141., 112 s 143. számú czikke: A Balaton. A Fertő tava. Sopron és vidéke. 22. félóra. A Felvidék. Hazánknak éjszaki részét, melyet a Kárpáthegység borít, Felvidéknek, vagy Felsö-Magyarországnak szoktuk nevezni. Megjelölése a térképen. Az éj szak nyugati Kárpátok, csoportonként, rajzolva, (de a fali térképre is átvivő). A Morva folyó, a Kis Kárpátok, a Magyar-morva-határhegység, a Magas-Tátra s főbb csúcsai, a tengerszemek, a Vág folyó, a Vágvölgye; Pozsony, Trencsén, Trencsén-Teplitz, Alsó-Kubin, Liptó-Szt.-Miklós, Tátra-Füred. 23. félóra. Folytatás. A Kis- és Nagy-Fátra, az Alacsony-Tatra. A Királyhegy, az Osztrovszki-Vepor; a Vág, Nyitra, Garam- és Ipoly folyók. Breznóbánya, Beszterczebánya, Körmöozbánya, Selmeczbánya (az arany- s ezüstbányák), Turócz-Szt.-Márton, Losoncz, Balassa-Gyarmat, Ipolyság, Szliács. 24. félóra. Folytatás. Sajó, Rima, Hernád, Tarcza, Gömör-szepesi- Érczhegység, vasbányák, aggteleki csepegő-kőbarlang, dobsinai jégbarlang. Rimaszombat, Rozsnyó, Szomolnok, Igló, Lőcse, Kassa, Eperjes. 25. félóra. Folytatás. A Bükk, Mátra, Cserhát; Zagyva, Eger. Miskolcz, Ónod (Muhi puszta), Diós-Györ, Eger (vörös bor), SalgóTarján, (köszénbánva), Vácz (siketnéma-intézet), Párád. — Az Éjszaknyugati Kárpátok vidékének áttekintése. 26. s 27. félóra. Folytatás. Az éjszakkeleti Kárpátok vidéke. Az Erdős-Kárpátok, a Marmarosi havasok, az Eperjes-tokaji- hegyláncz, Hegyalja. A Bodrog (Latorcza, Ung, Laborcza, Ondava), Tisza, Marmaros-Sziget, Rónaszék, Sugatag (sóbányák), Munkács, Ungvár, Sátor- alja-Ujhely, Tokaj (bor), Vörösvágás (opálbánya). — Összefoglalás. Jegyzet. Ez időben tárgyalandó az olvasókönyv 145. s 146, számú czikke: Az aggteleki barlang. A drótos tótok. 28. s 29. félóra. A felvidék terményei, lakói s ezek foglalkozása (bányászat, baromtenyésztés, túró- és sajtkészités, bortermelés) és nemzetisége (magyarok, tótok, ruthének, németek, oláhok.) A nagyobb városok áttekintése. 30.—33. félóra. A Felvidék megyéi , összekötve a tanultak ismétlésével. Utazás a vasutak mentén. 34. félóra A Nagy-Alföld. A Dunától a Kárpátokig elterülő, nagy kiterjedésű rónaságot Nagy-Alföldnek nevezzük. E termékeny síkságot a Duna, Tisza és mellékvizeik : a Szamos, Kraszna, Kőrös, Maros, Béga,
