Evangélikus Népiskola, 1894
1894 / 1. szám - Papp József: A földrajz-tanítás anyagának részletezése a népiskola IV. osztályában
15 A Zengőtői éjszakra fekszik Bonyhád mezőváros, evang. algymnasiummal. A pécsi völgytől délre alacsony dombhát húzódik, melynek oldalain kitűnő vörösbor terem, különösen Villány körül. Itt van Harkány is mely fürdőjéről nevezetes; a Duna mellett pedig Mohács, melyet már ismerünk (1526-ki csata.) — A Somogy-baranyai hegyvidékről tanultak ismétlése. A dunai utazásból már tudjuk, hogy Pozsonytól keletre, a Duna két oldalán, egészen Esztergom tájékáig, lapályos vidék terül el, t. i. a Kis-Al- fö 1 d, vagy a pozsonyi medencze. Ennek nagyobb része a Duna jobb partjára, azaz a Dunántúlra esik, az Osztrák-magyar határhegység s a Bakony és Vértes hegység közti területre, A síkságot két részre szeli a Rába folyó, Körmendtől Győrig, hol a Rába a déli Kis-Dunába ömlik- A Rába mel- lék-folyója balról a Répcze, mely mint tudjuk, a Rozálián ered attól fogva azonban, a midőn a Rába kiágazása, az u. n. Kis-Rába, beleömlik, Ráb- c z a nevet vesz fel, s Győrnél folyik a Rábába, mielőtt az a Dunába torkollnék. A Bakony felől jövőMarczal (a Tapolczával) jobbról folyik a Rábába A Kis-Alföld éjszaknyugati szélén van a Fertő tava s attól keletre terül el a mocsaras Hanság, mely napjainkban meglehetősen kiszáradt. A Hanságtól éjszakra van az u. n. Mosonyi síkság, melyen a Lajta folyik keresztül, attól keletre a Szigetköz és Csallóköz, a Duna szigetei. Ezeket, valamint Magyar-Óvár, Mosony, Ggyör, s Komárom városát már ismerjük. A Hanságtól délre, a Kis-Rába, Rábcza és Öreg-Rába között van a termékeny Rábaköz. Itt találjuk a Kis-Rába mellett Kapuvárt s attól keletre Csornát mindkettő iparos és földmívelő mezőváros. A Sokoróalja, a Rábától s Marczaltól keletre a pannonhalmi dombokig, legnagyobb helysége Téth, Kisfaludy Károly költő szülőhelye. Délre a Kemenesalja, Kis-Czell várossal, Ettől keletre a Somlyóvidéke, a magánosán emelkedő Somlyóval, Devecser és Pápa városokkal. A Kis-Alföld másik része a Duna balpartján, a Vág, s Nyitra folyók mellékén terül el, s végződik a Garam torkolátánál, Párkány város környékén. Legnagyobb részét teszi a Mátyus földe, a Vág mellékén; éjszakra Vág-Ujhelyig és Nyitra városáig terjed. — A dunántúli dombvidék keleti részére, a Sárvízig, sőt a Balatonig a Nagy-Alföld nyúlik be. Keskeny szalagként beágazik még a Nagy-Alföld a Dráva mellékére is, egészen Csáktornyáig. A Kis Alföld vizekben gazdag s termékeny síkság, azért itt a lakosok főképen íöldmiveléssel és baromtenyésztéssel foglalkoznak. A vidék legfőbb gabonapiacza Győr, (24,000 lakossal).— A Kis Alföldről tanultak összefoglalása s ismétlése. A dunántúli dombvidék földrajzának ismétlése. A hegyek síkok folyók tavak s városok áttekintése és csoportosítása, utóbbiak nagyság szerint. — (A dunántúli dombvidék tárgyalásához szükségünk van mintegy 8—9 órára.) (Folytatjuk). Papp József.
