Evangélikus Népiskola, 1894
1894 / 1. szám - Papp József: A földrajz-tanítás anyagának részletezése a népiskola IV. osztályában
12 Alpok hazánk határán túl igen magas hegyek, melyeknek tetejét örökös hó és jég borítja: hazánkban csak alacsony hegyek s dombok, melyeken szép erdők és szőlő-ültetvények díszlenek. A Duna balpartjára eső országrészt Dévénytől Orsováig, a K á r p á t-h e g y s é g övezi s ágazza be. (Ezt a bevezetést a fali térkép segítségével végezzük.) A dunántúli Alpoknak egyik csoportja az Osztrák-magyar h a t á r- h e g y s é g. Ennek legéjszakibb hegyláncza a Lajtahegység, mely a Dunától délre az ország határán húzódik (Legmagasabb emelkedése a Naphegy, 457 m.) E hegyláncz aljában folyik, a sokszor határt képező Lajta folyó, majd áttör az alacsonyuló dombháton a mosonyi síkságra s Magyaróváron alul a kis Dunába ömlik. Magyar-Óvár gabonakereskedéséről és gazdasági akadémiájáról nevezetes A Lajtahegység délkeleti tövében fekszik Kismarton, régi kereskedő város, az Eszterházy herczegi család pompás kastélyával. A hegyláncztól keletre, a Kis-Alföld szélén terül el a Fertő tava, melynek vize, hol kiapad, hol ismét megnövekszik- A Lajtahegység alacsonyabb kiágazását képezik a Fertőm elléki dombok, melyeknek a tó felőli lejtőjén terem a hires ruszti és soproni bor. Ruszt a Fertő partján fekszik. Hires kőfejtők. Balfi kénes fürdő. A Lajtahegységtől délre, szintén az ország hatarán húzódik, a Rozália hggység, amannál magasabb (Rozália-csúcs 749 m.) Éjszaki lejtőjénél Savanyúkút, fürdőhely. Frak n óvára az Eszterházyak kép- s fegyvertárával, A Rozália keleti nyúlványát képezik a Soproni hegyek, ezek aljában van, nem messze a Fertőtől, Sopron, a dunántúli vidék egyik legszebb s leg£ népesebb városa, sok iskolával (evang. theologia, főgymnasium és tanítóképző- intézet) nagy kereskedéssel s mintegy 30,000 lakossal; határában van a brennbergi kőszénbánya. A Rozália vidékén mindenütt sok gyümölcsöt termesztenek; nevezetes a gesztenye. A Soproni hegyek délnyugati részében ered a Répcze folyó és annak sok mellékvize; továbbá a Gyöngyös folyó. A Gyöngyös völgyétől délre terül el a Borostyánkői vagy Kőszegi hegycsoport, (legmagasabb emelkedése az írott Kő, 876 m.) Éjszakkeleti tövében, a Gyöngyös mellett, van a csinos Kőszeg városa; attól délre, szintén a Gyöngyös mellett, már a síkság szélén van Szombathely, élénk kereskedő város, vasúti csomópont. A Gyöngyös Sárvárnál szakad a Rábába. A hegycsoport nyugati részén van T a r c s a, fürdőhely, közelében Felső- Lövő, evang. gymnasiummal és tanítóképző-intézettel. A hegycsoport déli része már alacsonyabb, csak Német-Újvár körül lesz kissé magasabb. Végződik a Rába folyó völgyénél. A Rába Ausztriában ered s Szt.-Gott- h á r d közelében ér hazánk földjére; e városkával szemben veszi fel a Lapincs folyót, mely hosszú vonalban határt képez. A Rába és a Mura folyó völgye közt elterülő hegynyulványokat Dobrai hegyeknek szokták nevezni. A Mura Ausztriában ered, valamint a Dráva is, mely a dunántúli dombvidéknek déli határát képezi. A Mura és Dráva közti vidéket Muraköznek nevezik, ennek legfőbb helye Csáktornya. A Dobrai hegyek kiágazása a Rába keleti oldalán egy alacsony dombhát, mely a Kemenesaljára nyúlik be s oldalán sok szőlőt termesz
