Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

ELSŐ SZAKASZ. Gyurátz Ferenc ifjúsága. - V. Készület a külföldre. A porosz-osztrák háború. Gyurátz a halleiegyetem hallgatója az 1866—67. tanévben

épült művelt, szép, egyetemi városról, miként előtte és utána oly sok magyar theológus,*) Gyurátz is nagy tetszéssel nyilatkozik. Naplójában (okt. 25.) ezt olvassuk: «Mi az itteni életet illeti, én jól érzem magamat új helyzetemben. A város csinos, szép vidékkel bir, kellemes sétatéréi vannak. A nép egyszerű, józan, mívelt; mi előttem nem kevéssé feltűnt először, a fényűzést sokkal kevésbbé ismeri, mint az hazánk több középrendű, kevésbbé népes városaiban, pl. Sopronban is, el van terjedve. A lakosság száma ötven ezerre felmegy és az egész városban nem láttam még kávéházat. Az életmód igazán egyszerű, leves és hus képezi rendes ebédjét a leggazdagabb polgárnak is; az étkezésben való pazarlást, sokféleséget itt nem ismerik s e mellett biztosabb lábon is áll a közjólét a vagyonosság. — Egyik főmulatsága a polgároknak a gyakori koncert, melyre a belépti díj 2—5 garas s mely mellett a férfi még kiürít pár pohár sört, a nő egy csésze kávét, ki aztán még kézi munkájával foglalkozva hallgatja a zenét. Nem csak a tudományban, a takarékosságban is jó mestereink lehetnének e jámbor német atyafiak.» Jó kedvvel, jó reménységgel kezdi meg Gyurátz Halléban az egyetemi évet. Naplója is erről tesz bizonyságot: Hiszem, hogy ezen esztendő lelki épülésemre építőleg fog hatni. Az én Istenem áldjon meg jó egészséggel testben és lélekben s bajaim közt hallgassa meg az ón kiáltó szómat.> Azután (okt. 27.) tanulmányairól számol be. «Az egyetemi előadások már több tárgyban megkezdődtek. A synoptikusok exegesisét dr. Bey schlag, az idei Rector Magnificus alatt hallgatom; előadása kellemes, érthető s e mellett nagyon érdekes. A metaphysikát dr. Erdmann magyarázza, a jelenleg élő philosophusok egyik legkitünőbbike. Egyszeri fellépte megmutatja benne a szakembert, a mély gondolkodású, átható eszű, elsőrangú tudóst, ki tárgyában teljesen otthon van, azt a legnagyobb könnyűséggel kezeli.. Ézsaiás utórészének magyarázatát Schlottraann adja, kit egyik, a múlt év folytán megürült hébernyelvtanári Krupec I. Kedélyes magyar élet Halléban. Spatak 1894. Krupec I. Hallei emlékcsokrok. Az egyetem 200 jubileumára. Bpest 1894. Krupec I. Egy. ev. papjelölt élményei külföldön. Ipolyság 1908. Torkos László : Ifjúkori Emlékek. Luther-Naptár 1931. Görög Ernő, A hallei Magyar Egylet története. Pápa 1906.