Payr Sándor: Szenczi Fekete István, a hitehagyott püspök. Egy viharos életpálya I. Lipót és Thököly korából. Sopron 1918.

XIV. A kőszegiek nemescsói szent háza. Fekete utolsó évei és halála

XIV. fl kőszegiek nemescsói szent háza. Fekete utolsó évei és balála. A megátalkodott hitehagyott ember minél inkább dühöngött és minél több okot adott a gyűlöletre, az általa elhagyott és megcsúfolt evang, egyházhoz a kőszegiek annál hívebben ragaszkodtak. Fekete viselkedése az áttérés után nem olyan volt, hogy bárkire is vonzó hatást gyakorolt volna. Néhányan, akik az ő rábeszélésére mégis áttértek, azok ezt csak számító önzésből vagy félelemből tették. A kőszegi evangélikusok pap és templom nélkül is szorgalmasan olvasták bibliájokat és éppen ennek zsinórmértéke szerint Ítélték el és vetették meg' hitehagyott püspöküket, jól tudván, hogy a reájok erőszakolt földi bírónak egykor szigorú számadása leszen az égi biró előtt. Az 1681. évi soproni országgyűlés után ők is újjá akarták szervezni gyülekezetüket, de mint fentebb láttuk, az 1682. évi bizottság, Draskovich és társai igazi jezsuita törvénymagyarázattal tiltották meg szabad vallásgyakorlatukat. Thököly biztosai 1683-ban csak igen rövid időre adták vissza nékik a templomokat. Nem is tudjuk e rövid két hónapban, kik voltak a lelkészeik. Talán nekik is az énekköltő Aáchs Mihály tábori lelkész prédikált, aki hamarosan a szomszédos Nemescsóban kapott rendes lelkészi állomást. Nemescsónak, mint artikuláris helynek, a törvény biztosította a szabad vallásgyakorlatot és így a kőszegi evangélikusok is csak erre gondolhattak. Hiszen Sopron is mily soká járt Nyékre és Keresztúrra templomba. A protestánsoknak könnyű volt vigasztalásul szenvedő társakat találni. És Nemescsóban sem építhettek valami szép új templomot. 1684-től 1702-ig bizony csak egy pajtában tartották istentiszteletüket. De nekik ez a hely is kedves és szent ház volt, mert imádságuk innen szabadon szárnyalt fel a mindenható Istenhez. És ez a hely az övék volt, Feketék ide nem tehették be a lábukat. A tűzvész és a sok zsarolás, pereskedés után szegények is voltak. Az erszénypénzt és az egyházkerület (consistorium) pénzét Fekete ugyan behajtotta