Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VI. Kőszeg és vidéke.

1666. febr. 17. és szept. 17. kerületi kisgyűlések is voltak Pösén lelkészavatások céljából.

1 Nemescsó. Vasmegyének egyik legrégibb községe. Már a XIII. században is Choui Márton volt a földesura. Pusztacsótól való megkülönböztetésül nevezik a XVI. század óta Nemescsónak s a régi földesúri családját is 1578 óta Nemes Chouinak. Ez évben egy kőszegi kihallgatáson jelen voltak Nemescsórói N. Choy Bálint, Albert, Pál és Ferenc és Pusztacsórói nemes Pathy András. Első ismert evang. lelkésze Nigri András, akit 1647. Répceszentgyörgyön avattak fel ide. Az utóda Molitoris Péter volt 1650 óta. 1652-ben a ládonyi születésű Tóth János a nemescsói lelkész. 1662-ben Mag. Légrádi Istvánt hívták meg Nemescsóra, akit már 1650-ben Felsőszeliben Pozsony megyében avattak fel. Miként Besenyei Balázs záloglevelén levő aláírása mutatja, még 1668. sőt 1670. is Nemescsón volt lelkész. (1681-ben Egyházashollóson is lakott egy Légrádi István nevű licentiatus a feleségével Szombathelyi Dóricával). Szenczi Fekete István püspök 1670. az asszonyfai zsinaton Hazuka Illést avatta fel Nemescsóra. Musay püspök 1661-ben a kőszegi esperességhez tartozó gyülekezetek közé sorozza. Nagyobb jelentőségre 1681 után jutott mint artikuláris hely. A budakeszi Weöreös család, mely Sopron megyéből származik s a XVIII. század elején Kemény-Egerszegre és Urai-Ujfaluba költözött, 1720-ban Nemescsón kapott donációt.

2 Percnye. Földesurai a Batthyányak voltak. Innen származott a jeles Perennyey Bálint kőszegi rektor. Lelkésze 1663. a meszleni Soós Pál, 1669-ben pedig Odor János volt. Musay püspök 1661. anyagyülekezetnek mondja s a kőszegi esperességhez sorozza. (Eht. Eml. 94. 98. 146.). Németgencs. Régi magyar község a Gyöngyös folyó mellett. Földesurai a Széchyek voltak. 1596-ban Kazdagh Márton volt a lelkésze, aki valószínűleg Kőszegről származott. 1598 után Pankaszi Márton volt a gencsi rektor, aki lelkésszé avattatván, később 1628. Szilvágyon is lelkészkedett. 1601-ben is egy oly rektora volt Gencsnek, aki miatt Rusa Mihály kőszegi lelkész 1 Eht. Eml. 55. 60. 74. 75. 78. 86. 93. 96. 129. 133. Mokos i. m. 123. Ker. jkv. 22. 33. 127. 193. 360. 512. 2 Eht. Eml. 85. 87. 94. 98. 146. Ker. jkv. 295. 337. 359. 363. Chernél, i. m. II. 54. Hrabovszky, Scrin. Antiqu. XlII. 3. és Presbyt. I. 366. Vas m. mon. 576.