Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.
ifjút magával. Szabó különben mint nyugtalan vérű vándortanító (scholaris vagans) csak öt hónapig maradt meg győri állásában. Az első ismert győri diák ime oly kiváló tudós volt, mint Szenczi Molnár. A püspöki székhelyen a német és magyar nyelvű gyülekezet így szép növekedésnek indult. Püspökei Draskovich felléptéig valami erősebb ellenreformációt nem fejtettek ki. 1567—1573-ig Delphini Zakariás biboros pápai követ, egy előkelő olasz pap volt a győri püspök, aki ritkán, vagy talán soha nem is volt a székhelyén, hanem mások által kormányoztatta az egyházmegyéjét, Utána 1572—2578. pedig Liszti János, a kir. kancellár volt győri püspök, ki fiatal titkár korában Bullinger svájci reformátort is üdvözölte s később mint kir. tanácsos Oláh Miklós prímás nővérét Oláh Lukréciát vette feleségül. Ettől két fia ís született, Liszti János és István, kiket Blotz Hugó nevű protestáns tudóssal neveltetett Páduában. Liszti csak neje halála után lépett egyházi pályára s mint püspök is legnagyobb tisztelet és bizalom hangján levelez a protestáns nevelővel. Nem tőle félti szeretett János fiát, hanem a szabad gondolkodó Schwendi Lázárnak szintén Páduában tanuló fiától. Az ilyen püspök, aki távol Bécsben élt mint kancellár s fiát is protestáns nevelőre bízta, bizonyára türelmes volt az alakuló győri gyülekezet iránt is. Az ő idejében 1576. alakult meg a dunántúli evang. egyházkerület is, Szegedi Mátét választván meg első püspökének. 1 Liszti utóda a tudós, de türelmetlen és erőszakos Draskovich György volt (1578—87), egyszersmind kalocsai érsek, kir. kancellár és helytartó, aki 1579. Szombathelyen zsinatot tartván, a legnagyobb eréllyel állott az ellenreformáció élére. Ernő és Mátyás főhercegek segítségével neki sikerült Sopronból is elűzni a lelkészeket és tanítókat. Győrött azonban az ő idejében volt lelkész Sibolti Demeter, akit úgylátszik e fontos véghelyen a magyar őrség tudott, a hatalmas püspökkel szemben is megvédeni s aki mint kancellár s később kir. helytartó szintén csak kevés időt tölthetett a székhelyén. Utóda Heresínczi Péter (1587—90) békésebb indulatú püspök volt. Kutasi János püspök pedig (1593—1597) Győr várának a török által 1594. történt elfoglalásakor Pozsonyba menekült. Ugyanekkor az egész káptalan Sopron városába költözött át s ott maradt egészen Bocskay koráig 1594—1605. jóllehett Pálffy és Schwarzenberg Győrt már 1598. visszafoglalták. A török a győri templomokat mecsetekké, 1 Tört. Tár. 1907. 203. Payr, A soproni ev. ehk. tört. 118.
