Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.

(a jegyzőkönyv ezt vasmegyeinek mondja), akit 1646. Bucsun találunk. 1646-tól 1656-ig Beyczi György volt Alsóság lelkésze, akit még 1618. Klaszekovics István püspök avatott fel és 1630. Hosszúperesztegen, 1633. pedig Saáron volt lelkész. Bizonyos gúnyolódó irások miatt Zdáni ostffyasszonyfai lelkésszel együtt már ekkor elitélték. Lehet, hogy Beyczi már 1646. előtt is Ságon volt. Itt mint idősebb lelkészt kemenesalji alesperesnek is megválasztották, de hivatalos állásában is többször adott okot panaszra. így 1652. jún. 4. maga Musay püspök vádolta be, hogy Vég Gergely beledi tanító jegyesét, Szűcs Ilonát, akit sági Pöcze István éjjeli időben rabolt el Beledről a szüleitől, kihirdetés nélkül összeesküdtette. Beyczi azzal védte magát, hogy őt megtévesztették, mert neki eskü alatt azt mondták, hogy a leányt Szentmiklósfalván lakó Csiszár Balázs akarja elragadni husz lóval. Ugyanekkor Vég Gergely is öt forintot fizetett birságúi a kerület pénztárába (in fiscum Ecclesiae), mivel jegyesének szüleitől a törvényszék tudta nélkül fogadott el 15 forintot költségeinek megtérítésére. 1656-ban pedig magát Beyczi alesperest ítélték el 8 forint bírságra, mivel nem gondolván hivatalos kötelességével, a törvénykezés napját borozással töltötte el és távolmaradt. Ha ezt a bírságot Horváth Benedek főesperes kezébe 15 nap alatt le nem fizeti, hivatalából is kiteszik. 1666-ban Zábrák (Zabrági) Jánost hívták meg alsósági lelkésznek, akit 1674-ben is még innen idéztek meg a pozsonyi törvényszék elé. A gyászos évtizedben is az 1680. évi tanúvallomás szerint volt lelkész Ságon. 1681. után Ság és Izsákfalva (Sákfalva) mint egyesült gyülekezet éledt fel újra. 1695-ben Lénárt Benedek a lelkészük és Szakonyi István a tanítójuk. Lénárt 1706. Mihályfán volt s alesperesnek is megválasztották, jóllehet iskoláit az idők viszontagságai miatt csak a syntaxisig végezhette el. De a gyakorlati téren tovább tanult s ősz hajával és hosszú szakállával tekintélyes alak volt. 1697-re Hoycsi János nevű tanítójukat kandidálták és avattatták fel lelkészüknek, ki előbb Kissomlyón volt tanító. 1707-ben Bajnok Mihály volt a sági lelkész és Cziráki Márton a tanító, akiknek idejében Aáchs Mihály esperes a rakoncátlan Rózsa Benedek ügyében keményhangú levelet irt a községnek. Bajnok még ez évben Nemescsóra került. 1722—29-ig Miskei Ádám volt a sági rektor, akit ekkor Szentmártonba és Vönöckre hívtak meg lelkésznek. 1732-ben a gyülekezet elfoglalásakor Baráth István volt a tanító. 1733-ban 1000 evang. mellett