Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.

kén, Pattyban megkövesse és az ott való Ecclesiákat. Ez kívül kötést tegyen, hogy sem pápistává, sem sacramentáriussá nem leszen, (ennek mindig nagy súlya volt), sem efféle vétekben élni nem akar, ha pedig ez ellen cselekednék valaha, az előbbeni törvény szerint minden ok vetetlen büntettessék, erről levelet adjon, habitussát, öltözetét ez rendhez illendőképpen szabja," Lindvai, ha megkegyelmeztek is neki, Sítkére vissza nem térhetett. Utódai közül Csőszi Jánost ismerjük, akit 1629, ide avattak fel s mint sitkei lelkész volt jelen 1630, a csepregi, 1646. a büki és 1651, a szakonyi zsinaton, 1666-ban pedig Szakonyi Mátyást avatták fel Sítkére, akit 1674-ben is innen idéztek meg Pozsonyba s aki 1695. Mihályfán lelkészkedett, A gyászos évtizedben is volt itt lelkész, aki Csernatony Miklós győri kanonok engedelméből a paróchiában lakott s csak 1680. költözködött ki onnan. 1681 után Sitke is feléledt, de 1695-ben csak Cseh György nevű tanítója volt, 1696-ben Gauder Jánost hívták meg lelkésznek, aki előbb devecseri tanító volt, 1706. pedig szentgróti lelkész. A sitkei tanító 1706. Blasius András volt, akit már 1697. Terestyénfára hívtak meg lelkésznek, de csak később avattak fel, 1725-ben már ez is mint a plebánus által elfoglalt említtetik, Kis-Sitke volt a filiája- 1731—1737-ig itt is a fentebbi Mátéffy Lőrinc plebánus volt a térítő.

1 Gérczc. Adataink csak később vannak róla s hol a káldi, hol pedig a miskeí gyülekezettel találjuk egyesülve. 1642-ben péntekfalvi Pallér Annának házassági pere volt elszökött férjével, gérczei Nagy Mihállyal s a nő kívánságára el is választották őket. Kelemenecz Tamást 1654. gércei és káldi lelkésznek avatták fel. Musay püspök 1661-ben nem említi az anyagyülekezetek között, míg Káldot és Miskét igen. A gyászos évtizedben az 1680. évi tanúvallomás szerint volt evang. lelkész Gércén is. 1695ben Asbóth János esperes külön gyülekezetnek mondja, de 1696ban mégis Miskével közösen akarnak lelkészt hívni s azon vitatkoznak, hogy melyik faluban legyen a lelkész lakása. 1696-ban Horváth György volt a tanítója s 1725. Horváth Ferenc a lelkésze. Ezt is 1732. foglalták el s lelkészük Horváth Ferenc, aki ekkor Miskén lakott, Nemescsóra költözött, hol saját házában halt meg. A szintén elűzött gércei tanító ekkor Lacsni Famelici Márton volt.

2 1 Eht. Eml. 55. 96. 133. 147. 244. 248. 249. 268. 270. 275. 371. Vasm. mon 71. 572. Adattár III. 16. Ker. jkv. I. 1. 29. II. 22. 359. 2 Eht. Eml. 89. 245. 260. 284. 371. Hrabovszky Scrin. Antipu. XIII. Ker. jkv. 208. 416.