Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

evangélikus (vagy evangélikus eredetű) harangok. A legrégebbiek közé tartozik a nemescsói artikuláris templom kisharangja. 1614-ből való. Kétszer öntötték újjá, öntvénye azonban ma is ugyanaz. A somorjai gyülekezet 1627ben öntetett egy 24 mázsás nagyharangot, a katolikusok azonban 1709-ben elvették s a saját templomuk tornyába szereltették át. Szügy legrégibb harangja 1600-ból származik, örihódos (Vas megye) kisebbik harangja 1749-ben Grazban készült. Rajta ma is látható, négy dombormű van szent ábrázolásokkal. Cserhátsurány nagyobbik harangja 1792-ben készült s nagy harangját, az 1901-ben készült Kitaharangot, Kita nevű presbiter neje adományozta egy évvel előbb elhúnyt férje emlékére. Súlya 32 mázsa volt. Éppen emiatt kénytelenek voltak egy külön faépítményben, a templomkertben elhelyezni. Az új torony nem bírta volna el. Hangja, elbeszélés szerint, jó időben Kondorosig elhallatszott (20 kin). A gyülekezet egészének fájdalma kísérte el az első világháborúba, adományozója pedig belehalt a veszteség felett érzett fájdalmába. Evangélikus harangjáték csak egy van hazánkban, Nyíregyházán. Ez is újabb keletű. Szarvas. Harang szentélés latin feliratú. Zselyk 1675-ös évszámú harangról tud. Maglódnak egy 1723-ból származó harangja van. II. József türelmi rendeletének idejéből már nem egyet találunk, külön-külön felemlíteni (lehetetlen volna. Ne feledkezzünk azonban meg Abaújszántó harangjáról. Ennek érdekessége, hogy eredetileg a csekeházi artikuláris gyülekezetből való (1785). Nevezetesebb harangokról szólva, hadd említsünk meg néhányat! A nyíregyházi egyházközség 24 mázsás harangját; 1802-ben készült el. (Ebbe bele van öntve az a harang, melyet az első telepesek Szarvasról hoztak magukkal Nyíregyházára. Erre való tekintettel a mostani világháborúban is kérték a beszolgáltatás alól való felmentését.) A békéscsabai egyházközség 36 mázsás nagyharangja 1874-ben készült. (A kistoronyban foglal helyet. Marik néven emlegetik. Ez az ország legnagyobb evangélikus harangja.) A szarvasi egyházközség 1918-ig megvolt (1928-ban készült.) A templom homlokzatán, a torony alatt helyezték el. Szlezák László készítette s három korált játszik: »Erős vár a mi Istenünk«, »Jövel Szentlélek Űr Isten!« és »Ki dolgát csak Istenre hagyja«. A harangok többnyire egyházi tulajdonok, elvétve vannak azonban olyan helyek, ahol a város, vagy a község tulajdonai. Pl. Tolsva. Űgy az evangélikus, mint a katolikus templom harangjait a város vette s a város gondozza is. Templom vagy torony hijján sok gyülekezetben haranglábakat állítottak fel. Többnyire fából, sokszor azonban kőből készültek ezek. Némelyik harangláb évszázadokon keresztül fennáll s megmarad a templom felépítése után is. Érdekes megfigyelnünk, hogy amíg egyes gyülekezeteink toronynélküli templomuk, mellé hamarosan állítottak haranglábakat, (Maglód, Sopronnémeti, Jákfa, stb.) addig más, nagyobb, tehetősebb gyülekezetek egyáltalán