Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

a mozgalmasság. Az alakokat mindig mozgásiban ábrázolják, a ruha is rendszerint a mozgás állapotát jelzi. Jellemző a képek ikonográfiájára a transcendens ábrázolás. Az alakok rendszerint nem a földön, hanem vagy lebegő állapotban, így jézus feltámadásánál, vagy legalábbis a mennyel érintkezésben vannak. Ezt jelzi a megnyílt ég, az égből a sugárzás ábrázolása, az ég felhőinek mintegy a földre szállása és gomolygása, angyalábrázolás mozgó alakban, pl. a gecseinánéi jeleneteknél. A vigasztaló angyal nem a földön van, hanem lebegő állapotban. Barokk stílusban festett oltárképeink is igazolják azt az állításunkat, hogy a barokk stílus egyetemes korstílus, mert nemcsak a katolikus egyház művészetében láthatjuk, hanem éppen úgy a protestáns, iletve evangélikus egyházi művészetben is. Somorja Rozsnyó (Gömör m.) Oltárképe az utolsó vacsorát ábrázolja dombormüben. Gódé Ferenc alkotása 1786-ból. Somorja (Pozsony m.) Oltárképe Krisztus Urunk feltámadását ábrázoló eredeti olajfestmény, Allenheim Frigyes bécsi festő festette 1785-ben. Sopron. Oltárképe Jézust a Gecsemánékertben ábrázolja. Eredeti olajfestmény ismerelen festőtől. 1781-ből. Szarvas (Békés m.) Az ótemplom oltárképének tárgya Jézus mennybemenetele. And. Zallinger olajfestménye 1780-ból. Az új templom oltárképének a tárgya: Jézus a keresztfán. Veress Gusztáv olajfestménye, újabb keletű. Tordas (Fejér m.) Oltárképe Krisztus feltámadását ábrázolja Eredeti olajfestmény a templomépítés idejéből, ismeretlen festőtől, 1787-ből. Tótkomlós (Békés m.) Oltárképe Krisztus Urunk mennybemenetelét ábrázoló eredeti olajfestmény. Ezek az 1700-as évekből felsorolt oltárképeink a barokk festőművészet stílusában készült alkotások. Jellegzetességük, festőiségük mellett