Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
I. RÉSZ. A TEMPLOM.
A drezdai ,jMiasszonyunk templomá-íiak" belső tere alkotva, ehhez a ponthoz mért koncentrikus körökben sorakoznak egymás mögé. A belső tér iránya ezzel máris megváltozott, illetve új tér keletkezett, mely az építészeti tértől különbözik. Ez a fajta elrendezés egyedülálló, de elvi példának mégis megfelelő, látjuk belőle ugyanis, hogy az evangélikus és református templomok elsőrendű térképzője az ülésrend (mind a karzatrend, mind a padrend). (276. oldal.) A földszinti ülésirány, függetlenül az alaprajztól, mindig koncentrikus, azaz a padok vagy padcsoportok egyetlen kultikus középpont felé sorakoznak. Ott, ahol a szószék és oltár az igen nagy méretek miatt nem egyesülhetett és a szószék a tér közepén van, hogy a lelkészt mindenki jól hallhassa, a padok a szószék iránya felé sorakoznak. Ez általábanvéve egyfajta alaprajznál, a görögkeresztnél gyakori. Legyen a templom téglalapos hosszirányos, melynek végében áll az oltár vagy az oltárszószék, ez az egyetlen irány is központossá teszi a belső teret Ennek példája a drezdai Anna-templom (1766—69. J. G. Schmidt), melynek hajójában ívelt padok sorakoznak a templom végében álló oltár-szószék felé s minden pad egyetlen pontból, különböző sugárral húzott körvonalak egy szakaszának felel meg. Ugyanez a helyzet Bahr György 1726-ban épített hohnsteini, négyzetesalaprajzú és kórusos templománál is. Magyarországi evangélikus templomok nagyobb része téglalapos, egytermes (pajta vagy magtárhoz kellett hasonlítaniok a vármegyei engedélyek szerint. A komárommegyei főispán prefektusa 1721-ben a tatai reformátusoknak meghagyta, hogy templomukat „páhó vagy granáriumformára" építsék s a nemescsóiaknak 1732-ben megparancsolják, hogy templomukat hasonlóan és alacsony tetővel építsék.) 4 8, de ebben az egyszer „pajtabensőben" is megvalósítják az evangélikus templom lényegét, a padcsoportoknak, üléseknek központosításával. Fő, hogy az egy gyülekezet lelkészét jól láthassa és hallhassa. Legyen a templom mértanilag centrális, köralaprajzú, az ülésrend akkor sem igazodik a mértani középponthoz. A padok íveinek mértani középpontja az oltárszószék, a liturgikus központ, mely a mértanihoz excentrikusan helyezkedik el. Különválik egymástól a mértani és liturgikus tér a drezdai Frauenkirche-Miasszonyunk templomában, az ülésrend megváltoztatja a belső teret. Ugyanez a helyzet a szászországi Schmiedeberg templomában, hol az ülések egy koncentrikus sokszög vonalában sorakoznak a szószék és oltár felé. A mértani és liturgikus tér együttes központosítását többen
