Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

II FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.

— 26 —

tettét s az üldözés csillapodtával ismét a protestáns egyház tagjának vallotta magát.

84. Czabányi Lányi János, uliorkai ágostai hitvallású lelkész. Ez Pozsonyban megjelenvén a törvényszék előtt, minthogy semmiféle téritvénynek nem akart aláirni, több hitszilárd társaival együtt ápril hó 4-én fej- és jószágvesztésre Ítéltetett. Pozsonyból Sárvárra vitetett fogságra 1674. május 30-án; onnan pedig 1675. június hóban Trieszten át BuIlkáidba, hajtatott, hol börtönbe vettetett. Itt végre sok szenvedések után hitét megtagadta, letevén az uj katholikusok hitformáját, áttért a római egyház kebelébe, 1675. deczember 27-én, — holott már nem sokára vége szakadt volna szenvedéseinek. Tettét az elkövetés után nem sokára meg is bánta.

85. Czagányi György, czolovi ágostai hitvallású lelkész.

86. Czapkó Mihály, richwaldi ágostai hitvallású lelkész.

87. Czégény Fábri György, keszihóczi ágostai hitvallású lelkész. 1667-ben választatott keszihóczi lelkészszé.

88. Czeglédi István, kátai református lelkész.

89. Czeglédi Péter, lévai református lelkész, 1665- től fogva 1674-ig „Ezen egyház, — mint önmaga Írja Lavater János felhívására tett emlékjegyzeteiben — alsó Magyarországban Bars vármegyében fekszik.” Született Czeglédi Péter 1640-ben, mert 1676. február 12-én 35 évesnek mondta magát, mint ezt a Lava- ternek irt emlékjegyzetben olvashatni, mely a „Sárospataki füzetek” 1863-ik évfolyamának 262—263. lapjain van közölve. — Az idézvény, mely szerint Pozsonyba 1674-ben több tiszttársaival együtt a rendkívüli törvényszék elé kellett állania, kézbesittetett neki márczius 5-én, mely nap pedig épen a megjele*