Bruckner Győző: Kray Jakab (Budapest, 1927)
2. Kray Jakab szerepe a késmárki Thököly-féle várkastély és tartozékainak visszaszerzésénél
17 u késmárki vár és tartozékainak kezelésével Skaricza Gábor pozsonyi ügyvédet bízta meg és Vitalis János átvette a lőcsei harmincadhivatal vezetését. 1 8 Rueber Ferdinánd azonban nem bírhatta zavartalanul a késmárki várkastélyt és új birtokszerzeményeit, mivel Thököly Imre, ki időközben a bujdosók vezére lőn. ismételten megjelent Késmárkon és hatalmába vette ősi birtokát. 1 7 Ehez járult még, hogy a késmárkiak szintén megnehezítették a késmárki várkastély, de különösen tartozékainak zavartalan birtoklását és az 1684. december 14-iki iglói csata után, 1 8 melyben Thököly Imre Schultz altábornagytól döntő vereséget szenvedett, még fokozottabban arra törekedtek, hogy a várkastélyt összes földesúri jogaival végkép megszerezzék maguknak. A késmárkiak ismételten ellentmondtak Rueber Ferdinánd, illetve megbízott prefektusa (Skaricza G.) rendelkezéseinek, amit annyival könnyebben tehettek, mert jóllehet Thököly Imre szerencsecsillaga az iglói ütközet óta lehanyatlott, mégis abban reménykedtek, hogy Thököly Imre hadaival majd újból elfoglalja ősi birtokát és kiveri onnét Rueber embereit is. Ruebert el is kedvetlenítette újonnan szerzett késmárki várkastélyának és birtokainak bizonytalan volta és miután a késmárkiak a m. kamaránál rámutattak még arra is, hogy a várkastély tulajdonképen a várfalakon belül, azaz városi területen épült, ennélfogva városi tulajdon, — Rueber is hajlandónak mutatkozott a késmárkiakkal szemben némi egyezkedésre. A késmárki érdekek képviseletét az 1685-ben főjegyzői állásra meghívott Kray Jakabra bízták. Reá várt az a feladat, hogy a késmárki várurak és a polgárság között dúló évszázados harcot végre befejezze és a város fejlődésének békés előfeltételeit megteremtse. Nem könnyű feladat volt az, amire a fiatal Kray Jakab 1 8 Ifj. Kray Jakab i. kéziratában 39. 1. 1 7 Lásd Berzeviczy A. Emlékkönyvében közölt tanulmányom 208. 1. az 5. sz. jegyzetet. 1 8 Angyal Dávid, Késmárki Thököly Imre. Budapest, 1889. II. k. 119. 1. Bruckner Gy.: Kray Jakab. 2
