Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)
III. Bárány György irodalmi munkássága. Kiadott munkái és azok rövid ismertetése
47 Mindezek a követelések, melyeket Bárány György a lelkipásztorral szemben felállít, jogosultak és minden időkre érvényesek. Tanúskodnak egyúttal arról is, mily magaszíosan és komolyan fogta fel Bárány a papi hivatást. De nemcsak magában alkotott magának ily eszményi képet az evang. lelkipásztoról, hanem azt, amennyire emberi ereje megengedte, meg is valósította életében s így lett világító, követésre méltó eszmény- és példaképe paptársainak. Egy további munkája szenicei Bárány Gy.-nek az Augustana Confessio fordítása, melyet 1740. adott ki, mivel úgy tapasztalta, hogy a Lővey Balázs-féle kiadás már igen elfogyott. Lővey 1692. adta ki az Augustana fordítását Regensburgban. Az ágostai hitvallás kiadását Bárány e szavakkal indokolja: „Régente Romában szégyennek tartatott, ha valaki római polgár lévén a római törvényt nem tudta, nem különben szégyen és nagy kár volna, ha az Augustana Confession lévő keresztyének az Aug. Confessiot nem értenék. Az Augustana jelentőségét Bárány abban látja hogy, az „megmutatja, hogy mint kelljen az megigazító és üdvözítő hitet egész életednek szívednek és cselekedetednek megváltozásával vagy az igaz keresztyéni élettel megmutatnod". Az a tény, hogy Bárány Gy. 1740. Jenában kiadja az ágostai hitvallás fordítását s hogy oly fontosnak mondja annak ismeretét, bizonyíték amellett, hogy Bárány a hitvallási iratokkal szemben nem esett közönyösségbe. Kátéját is igyekezett a hitvallási iratokhoz szabni, amint ő maga mondja 8). De amint látni fogjuk, a hitvalláshoz való viszonyában mégis pietista maradt Bárány György. 1750-ben Bárány György fiával, Jánossal, a téti pappal és esperessel újra kiadja kátéját. Bárány János kijelentése szerint e kátéban majdnem teljesen Sartorius Szabó János (nemescsói lel. kész) kátéját követték, annak sorrendjén, kérdésein és feleletein alig változtattak valamit is. Csupán 40 éves tapasztalatai alapján egészítette ki és bővítette édesapja. A káté uj kiadására az szolgáltatott índitóokot és alkalmat, hogy a külföldön száműzetésben élő Krmann József bizonyos összeget gyűjtött jótékony célra s sürgette ezen valami könyvnek a kiadását. Mivel Bárány Gy.-nek különösen a káté kiadása feküdt a szívén, elhatározta a kapott pénzen ennek a kiadását. Nehezen szánta ugyan reá magát Bárány Gy., erre mert tartott a „censorok iniquitásától" és Krmann Dániel 8) Egyháztört. monopr. I. 125. 1.
