Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-20 / 29. szám

1912. julius 20 Evangélikus Lap. 29. sz 5. oldal mában Marton József cikkét.) Az egy-gyermek- rendszer országszerte divik; Hontban is igen erősen. A honti ev. körlelkészek évenként pa­naszkodnak az iskolák számának hanyatlásáról; a kerület ev. püspöke, dr Baltik, már 1903 ban a kanonika vizitáció alkalmával a lelkűkre ipar­kodott a szülőknek beszélni s még előbb a honti törvényhatósági ülésen e jelentés írója egy indítványt nyújtott volt be s megokolt az egy-gyermekrendszer veszedelmeinek elhárítá­sáról, ajánlván oltalmul főleg a sokgyenw hűség jutalmazását (s mellesleg a nőtlenség megadóz­tatását is), mely indítványt akkoriban 26 hazai törvényhatóság magáévá is tett, (az istenadta nép azonban jónak látta azon okból, hogy mit avatkozik a családi dolgokba, még azon lejáró évben kibuktatni indítványozót megyebizottsági tagsági állásából); a folytonos kormányváltozá­sok és bajok következtében azóta az történt, hogy a kérdés folytonosan s országszerte- napi­renden van s például a családi pótlék rendsze­resítésében a köztisztviselők részére legújabban helyes megoldást is nyert. De még sokat kell tenni; a baj állandó; apasztja a nemzedékek számát, rontja azok er­kölcsét, mert hiszen tudvalevők s nyilvánvalók az egy-gyermekrendszerrel összefüggő rejtett, bűnös üzelmek; a másodszülöttek búbánatra születése is ismeretes. Még csupán azt említjük meg, hogy fenti indítvány kapcsán Czobor László akkori honti főispán, jelenleg Selmecbánya országgytil. kép­viselője a honti jegyző-erőkkel összeállíttatta az egy-gyermekrendszer testi-lelki nyavalyájának — hogy ne mondjuk: hydrájának, rákfenéjé­nek — vallások és nyelvek szerint való honti elterjeszkedését, hát kitűnt, hogy a baj a birtok egykézben való, tehát önző, megtarthatása fő­okából leginkább a honti ev. felső részi tót parasztságnál van elterjedve. S így van ez sok helyen másutt is az országban, főleg a protes­táns lakosú vidékeken. Állami törvényhozás, vármegyei közigazga­tás és bíráskodás végezd feladataidat idevágó- lag és te, anyaszentegyház, nemkülönben anya­gilag s szellemileg megbecsült lelkipásztorokkal hirdettesd az Igét és ha kell, suhogtasd meg annak ostorát is! a Jézus nevében! íme! nagyjából híveink számbeli csökke­nésének okai és az okok megszüntetésének módjai! Iskolai értesítések. A békéscsabai evangélikus Rudolf főgimnázium XLVII. értesítője az 1911/12. iskolai tanévről közzé­teszi Bukovszky János igazgató-tanár. Bevezetésül Fest László tanár nekrológját hozza, ki folyó évi január 5-én 31 éves korában elhunyt. Következik Vidovszky Kálmán cikke a május hóban tett révi kirándulásról és harma­dik helyen az iskolai év története. A tanári kar 23 tag­ból áll, akik nyolc osztályban végzik el az értesítőben felsorolt bő tananyagot. Nyilvános tanuló felvétetett 305, magántanuló 11 A tanulók nagyobbrészt a küzépbirtokos és bérlő, kis­iparos, kiskereskedő, köztisztviselő, tanár és tanítói osztályokból valók. Vallás szerint van: 116 evangélikus, 23 református, 86 római katholikus, 1 görög katholikus, 17 görög keleti és 70 izraelita. Ezen számok is iga­zolják, hogy középiskoláinkat nagyobbrészt más vallá- súak részére tartjuk fenn. Igaz, hogy ez bizonyítéka annak is, hogy iskoláinkat a más vallásúak, mert job­bak, szívesen felkeresik. Érettségit tett 33 tanuló, köztük 3 leány, jelesen érett 6, jól érett 7, egyszerűen érett 15, javítóvizsgára bocsáttatott 5 tanuló. A gimnázium ifjai két emlék­ünnepet tartottak: március 15 és április 11 emlékére és egy tánccal egybekötött diákhangversenyt, amely 230 koronát jövedelmezett. A gimnázium az állam részéről 36 000 korona államsegélyben, Békéscsaba nagyközség részéről 10000 korona községi segélyben részesült .4 besetercelniuyai evang Uhu gimnázium értesí­tője a múlt tanévről. Közzé teszi Varga Mihály igaz gató. A tanári testület 9 tagból áll. A tanulók száma négy osztályban 89. Ezek közül 85 ágostai hitv. evangélikus, három református és csak egy katholikus. Izraelita nincs. A dunántúli evangélikus egyházkerület soproni tanítóképző intézetnek L1V. értesítője az 1911/12. iskolai évről, szerkesztette Papp József igazgató. Bevezetésül egy igen tanulságos fejtegetést hoz az alkoholizmus be­folyásáról a vasúti baleseteknél, melyet báró babarci Schwartzor Ottó dr. egyetemi tanárnak ajánl. Közli Véssey Sándor nekrológját és az iskolai év történetét. Az intézet a belmisszió terén a theologiai akadémiával és a főgimnáziummal együttesen mozgékony életet fej­tett ki. Gyászünnepet rendeztek az aradi vértanuk és az örömünnepet a reformáció emlékére. Hangversenyt rendeztek a kirándulási alap javára és három vallásos

Next

/
Oldalképek
Tartalom