Az 1942 évben érettségizett növendékek emlékkönyve - Budapesti Evangélikus Gimnázium
VII. osztály története
42 vette a kondíció javítás. Osztályunk oszlopos tagja — Bendes — szintén elővette aktatáskáját és falatozni kezdett. Arrafelé pillantottunk és megrökönyödve vettük észre a táska tartalmát: körülbelül 12 szalámiszsem- lye, egy összetört termosz — mindez (teában úszva. E kissé furcsa összeállításból Aladár barátunk a legnagyobb lelkinyugalommal szedegette elő a zsemlyéket, egyiket evés, másikat pedig a napon való szárítás céljára. Gyomra válogatja . .. Evés után játék következett, a hagyományos nemzetek labdája, futball, sakk, késdobálás (? ! ?) stb. (Lásd még az apróhirdetéseket.) Kellemesen eltöltött délután után indultunk hazafelé, a Zugligeten keresztül. Útközben vágyódó szemekkel néztük a csillagvizsgáló intézetet, mint hagyományos ígérgetések tárgyát. No, majd jövőre . . . (Quoth the raven: Nevermore.) * * * Október 6. Aradi vértanúk napja. Ünnepély a Díszteremben; osztályunkból Margitay Gedeon és Vitéz Lóránt szaval. * * * Október 30-án egy esős délelőttön a Műcsarnok „Őszi Tárlatát” néztük meg Endrődi és Oppel tanár urak vezetésével, miután osztályfőnök urunk hosszas telefonbeszélgetést folytatott Mihálövics doktor úr feleségével az egészségtan óra elmaradása érdekében. * * * A tavasszal a VII-es csecsemők körében rubeola-járvány ütötte fel a fejét és bőven szedte álozatait. Majdnem minden órán előfordult, hogy valamelyik tanár úr hazaküldött egy-egy fiút, kinek arca halványpiros kiütésektől volt pettyegetett. Volt, akin tízpercben, volt, akin otthon, sőt volt, akin a Cyrano de Bergerac II. és III. felvonása közben tört ki a járvány. * * * Februárban nagy öröm érte osztályunkat: 3 fiú, vitéz Bánk László, Jármay Gusztáv és Szeghy Ferenc bekerült az országos levente válogatott sí- illetve jégkorongozó keretbe és ezek a fiúk képviselték a magyar színeket a Garmisch-Partenkirchenben tartott nemzetközi ifjúsági sport- találkozón. Az eredményről csak annyit, hogy a keret tagjainak egy-egy rosz- szabb felelet után a tanár urak némi célzásokat tettek, hogy „. . .csak legalább hokkizni tudnának . .. ♦ * * Április 4-én mély gyászban gyűlt! össze az iskola diáksága, hogy gróf Teleky Pál miniszterelnök úr tragikus haláláról megemlékezzék. * * *
