Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

IV fejezet: Leányoktatás - Veres Pálné-Intézet - leánykollégium - leánygimnázium - 2. Leánykollégium

A polgári leányiskola és a Veres Pálné utcai Leánynevelő Intézet közös igazgatás alá került. Igazgatóvá 1927. február 12-én dr. Bőhm Dezsőt nevezték ki, aki aztán 20 évig vezette az iskolát.

A növendékek létszáma: 229 fő:

alsó tagozat: 167 növendék (4 osztály a Sütő utcában) felső tagozat: 124 növendék (3 osztály a Veres Pálné utcában)

A tanárok létszáma 21 fő volt. (A kollégiumban csak hajadon tanárnők taníthattak. 1931-ben meghívólevelükből már kihagyták azt a részt, amely a nőtanárokat - férjhezmenetelük esetén - távozásra kötelezte az iskolából.)

Vidéki növendékeket felvettek az alsó és felső tagozatra is, s őket az internátusbán helyezték el.

Az 1927/28-as tanévre a Sütő utcai épületben az átalakítások után a következő változások történtek: a III. emeleti két segédlelkész-szobát megszüntették, az átalakított helyiségekben szertár lett, és rajztermet rendeztek be. Az osztályokban és a folyosón virágokat és faliképeket (irodalmi és művészettörténeti képeket) helyeztek el.

Iskolai ünnepélyt tartottak: október 6-án - az aradi vértanúk kivégzésének évfordulóján, október 31-én - a reformáció ünnepén, decemberben - karácsonyfa ünnepen, februárban - farsangkor, március 15-én - a pesti forradalom győzelmének évfordulóján. A reformáció napját 1891-től ünnepelték meg külön, melyet újabban a Gyámintézet valamelyik tanára rendezett. Az ifjúság ünnepein - október 6-án és március 15-én - az ünnepségek szónoka növendék volt, amelyhez versenyben jelölték ki a legjobb beszédet írót.

A tanulósereg minden vasárnap elfoglalta helyét a Deák téri-templom

I. emeleti karzatán.

Az 1928/29-es tanévben a tanulók létszáma 295 fő volt. A tanítás 1/4 9-kor kezdődött, a téli időszakban 1/2 9-kor, és az órákat negyedórás szünetek szakították meg. A korszerű tanításhoz igyekeztek beszerezni a szükséges szemléltető eszközöket, felszereléseket: vetítőgépet vettek, epi- daszkópot. 1925-ben a szertárban 2 000 db művészettörténeti, irodalmi, földrajzi üveglemez volt. Gramofont is vásároltak, és 1929-ben 130 hanglemezük volt, majd szert tettek 2 db „His Masters Voice” gépre, amely tökéletesen adta vissza az előadások hangját. Az osztályok az Urániába jártak filmek megtekintésére, az énekkarnak 70 tagja volt. Az oktatás színvonalát emelték a nyilvános tanítási órák (1927/28-tól). Ezeket az órákat Rátz László honosította meg a Fasorban, ahol minden tanár jelen volt, és a tanítás után elemezték, értékelték a tanár és a tanulók munkáját.

Az 1908 óta működő Önképzőkör célja továbbra is: ,A tiszta irodalmi magyar nyelv ápolása élőszóban és írásban. ” Ezekben az években vezet84