Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.
III. A hesszeni protestánsokat telepítő földesurakról és birtokaikról. A magánföldesuri telepítések feltételei. - b) Más olyan földesurakról és birtokaikról, akik szintén telepítettek hesszeni eredetű protestáns bevándorlókat.
51 másnak. Ezt megteheti akkor is, ha helyben marad. Úgy a helyben, mint másutt lakó jobbágyok szőllőt szabadon plántálhatnak Györkönyben s ezt szabadon eladhatják másnak. A másfelé költözők szőlleiket szabadon megtarthatják. Ha valakinek a marhája a szőllőkben „találtatik, annak frangja 12 frt." Megengedi Meszlényi végül jobbágyainak, hogy mindkét szerződéslevelet a vármegyével megerősíttesék, ami 1723. nov. 17-én a szerződéseknek a vármegyegyűlésen való kihirdetése után meg is történt. 1 3) Meszlényi János is jóindulattal viseltetett lutheránus jobbágyai iránt és megvédelmezte őket. Az 1720-as években a vármegyegyűléseken többízben is követel elégtételt, mivel valami Kossing Gergely nevű vármegyei „satrapa" valamilyen jogtalanságot követett el rajtuk. 1 4) Hagyományos lehetett a Meszlényi-családban a vallási türelmesség s más felekezetűek iránti jóakarat. Az 1699. évi nemescsói tűzvész alkalmával, amely Ách Mihály magyar prédikátor házát is elhamvasztotta, ez utóbbi a Meszlenben lakozó Meszlényi Jánoshoz is fordult támogatásért. 1 5) Miután Meszlényi János ilyen kedvező feltételek mellett fogadott telepeseket birtokaira, az 1722 után tömegesebben érkező hesszeni eredetű telepesek is szívesen jöttek Györkönybe. Ők jutottak idővel túlsúlyra a községben. Hesszeni eredetű telepesek kerültek Styrum-Lymburg (eredetileg Stierheim-Lymburg) gróf birtokára is, melynek központja Simontornya volt. Nagyszékelyben hesszeni eredetű református németek alapítottak 1722 körül gyülekezetet és községet. Kerültek ide lutheránusok is, de ezek az idők folyamán beleolvadtak a reformátusok közé. Styrum—Lymburg-birtokokon alakult meg sok hesszeni eredetű telepessel vegyülve az udvari-i evangélikus leánygyülekezet 1730 körül. Számos hesszeni származású telepes került Gyönkre a református vallású Kossa-Magyariak birtokára, akik a gyönki lutheránus egyházközség feljegyzései szerint nem viseltettek mindig jóindulattal a testvéregyházzal szemben. Gyönkre 1722-ben érkeznek hesszeni eredetű németek. Szárazdon 1735 körül telepedtek le hesszeni eredetű evang. németek a görögkeleti vallású Monasterly János császári ezredes 1 3) Várm. jzőkv, II. 467. 1 4) Tolnavm. jzőkve, II. 467. 1. 1 5) Hrabovszkv Gy. Scrin. Antiquitatum, XI. 38. 2*
