Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

MÁSODIK RÉSZ. Az esperesség története

— 59 — Garsa; Veszprém megyében: Külső-Vatt (Rector), Gergöli (Rector, neve ismeretlen), Szalók (Rector) Dobron (Rector), Aláson, Nagyszőlős, Kerta, filiájával Szörcsökkel, Kamond (Rector), Ajka. A győri 1725-iki jegyzékben már nagy számmal szerepelnek az elfoglalt gyülekezetek: Veszprém megyében: Gecse és Vaszar, per Pontifocios occupatae (a pápisták által elfoglalva) Pápa, occ., Teszér, occ., Varsány, occ. 1737—1742-ig Tóth-Sipkovits János a győri esperes, ki 1737-ben kezdte meg az ekklesiák vizitációját. Ennek püspökké történt megválasztása (1742) után Németi Sámuel került az egyházmegye élére. (Payr: Eht. eml. I. 147., 148., 301., 313., 314—322., 324., 325., 329., 371—374. I.) J[ keraenesaliai egyházmegye esperese 1695—1704-ig Asbóth János („kinek, mint Nazarénusnak, sohasem érte haját és szakállát borotva"), ki 1695-ben a következő gyülekezeteket látogatta meg: Szergény, Gergöli és Külső-Vath, Dobron (Aláson és Szalók a filiái), Kerta és filiái: Szeresek és Komond, Nagyszőlős és filiái, Vecse és Doba, Devecser város, Ajka, Mersel (Merse). Az 1696. évi mihályfai esperességi gyűlésre meghivó levél szerint „Sz. Ecclesiánk eleibe praescribált LXIX. Egyházi Törvénye, Canonnya vagy Articulussa azt tartya, hogy az Jó-rendtartásnak esztendőnként öszvő köllessék kétszer gyülniek" . . . Ezen a gyűlésen ordinálták többek közt a devecseri és a szergényi lelkészt is. 1704—1706-ig Lénárt Benedek consenior kormányozta az egyházmegyét. 1706-ban választották seniorrá Aáchs Mihály, akkor devecseri, később nemescsói lelkészt, a „Zengedező Mennyei Kar" (népies nyelven Graduál) szerkesztőjét, ki azonban 1708-ban meghalt. 1708—1713-ig Lénárt Benedek a senior, akit, mivel feleségének vejét, a református lelkészt a szergényi szószékre felengedte, az 1713. évi kerületi gyűlés megfosztott esperesi hivatalától. 1708-tól a consenior Király Máté szentgróti lelkész volt. 1713—1716-ig Hegyfalusi György devecseri, majd szergényi lelkész a senior, aki botrányos életmódjával (1. devecseri gyűl. tört., II. korsz.) nemcsak saját gyülekezetének sirját ásta meg, hanem az egyházmegyét is igen válságos helyzetbe hozta. Ezt is úgy fosztották meg hivatalától. A zavaros helyzetben Király Máté alesperes kormányozta a gyülekezeteket, a legnagyobb üldözések közepette, mig végre öt magát is kiüldözték egyházából a szentgróti földesúr és a plébános; kénytelen volt ekkor Nemesdömölkre menekülni. 1725-ben, egyházlátogatás közben meghalt. A lelkészek és patronusok gyűlése