Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.

III. RÉSZ. Az egyes egyházközségek története - A. A 18-ik században keletkezett egyházközségek

- 72 — III. RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. A. /I 19-ik században keletkezett egyházközségek. 1. Bácsujfalu Az egyházközségi levéltárban található feljegyzések és igy a püspöklátogatási jegyzőkönyv szerint is Bácsujfalun már 1760-ban körülbelül 120 ág. hitv. ev. tót család telepedett le, a kik Bács-Bodrogh vármegye területén az első evang. imaházat épitették. Ide úgy kerültek, hogy Patatics Ádám akkori kalocsai érsek, kinek jószágaihoz Bácsujfalu határa és a szelencsei puszta is tartoztak, ezen időben a felső magyarországi megyékből tót és néhány magyar családot, többnyire ágost. hitvallásuakat telepitett le a környékbeli pusztákra földmivelés czéljábol. Mert ezen terület nem messzire esett Bács helységtől, az uj telepitvény Bács-Ujfalu nevet kapott, ámbár a nép mai napig is Szelencsének hivja, mert azon puszta melyen a falu fekszik, ős időktől fogva Szelencse pusztának neveztett. Midőn az anyagi dolgaik biztositva voltak, arra forditották törekvésüket, hogy a lelkiekben sem szenvedjenek hiányt. Azért már 1768-ban a kalocsai érsekhez azon kérelmükkel fordultak, hogy engedélyezze nekik egy tanitó meghívását, a ki a gyermekeiket szent hitünkben oktatná s egyúttal istentiszteletet végezhetne. — Meghallgatott kérelmük következtében választottak is csakhamar tanitót, felépítettek imaházat mely egyszersmind iskolának is szolgált. Ámde örömük csakhamar siralomra fordult, mert szomorú napok következtek be. Mária Terézia uralkodása alatt sok üldözésnek voltak kitéve. Meghagyatott nekik, hogy vagy térjenek át a rom. kath. vallásra, vagy költözködjenek ki. Az utóbbit választották. Elhagyták házaikat és imaházukat és elszélyedtek, mert több izbeni panaszuk mellyel zaklatatásaik miatt a helytartótanácshoz fordultak, eredmény telen maradt. így 1777. év végén előbb 28, valamivel későbben 70 család hagyta el Bácsujfalút és előbb Újvidéken, innen pedig csakhamar O-Pázuán keresett menedéket. így keletkezett O-Pázuán 1777-ben a bács szerémi egyházmegyének első ág. hitv. ev. egyházközség rendezve és szervezve, mert Ó-Pázuán 1770-óta szintén már néhány ev. tót család telepedett volt le és ezek a Szelencseiekkel megalakíthattak egyházközségi életet.